A vagyonkezelési tanácsadó szerint a szabályozás legnagyobb kockázata, hogy az alsó vagyoni sávokban aránytalanul költséges lehet az adó beszedése, miközben a legnagyobb vagyonok egy része a nemzetközi és családi tulajdonosi struktúrák miatt nehezen érhető el. A vállalkozói vagyon adóztatása ráadásul a magyar kkv-k beruházási forrásait is veszélyeztetheti.

A Blochamps Capital korábban évi 150–180 milliárd forintra becsülte a vagyonadóból reálisan elérhető bevételt. A most közzétett hatásvizsgálat négy évre 800 milliárd forinttal, éves átlagban 200 milliárddal számol, ami lényegesen közelebb áll a cég prognózisához, mint a korábban a nyilvánossággal hivatalosan megosztott 300–600 milliárdos éves bevételi lehetőség.

„A vagyonadó megítélésénél nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora adókulcsot írunk a törvénybe, hanem az, hogy mekkora vagyon után tudjuk ténylegesen és gazdaságosan beszedni az adót. A jelenlegi tervezetnél éppen a vagyoni skála két végén látjuk a legnagyobb bizonytalanságot” – hangsúlyozta Karagich István, a Blochamps Capital vezetője.

Az egymilliárd forint körüli vagyonoknál az ingatlanok és a vállalkozási részesedések értékelésének ellenőrzése, valamint az esetleges jogviták kezelése jelentős költséget okozhatnak. A legnagyobb vagyonok esetében viszont a nemzetközi adóilletőség, az összetett tulajdonosi struktúrák és a családi vagyonmegosztás szűkíthetik a tényleges adóalapot. Utóbbi a progresszív adóztatást is érintheti: egy 400 milliárd forintos családi vagyon négy nagykorú családtag közötti tényleges megoszlása esetén például egyik tulajdonos sem kerülne a 100 milliárd forint feletti, 1,5 százalékos adósávba.