Szüntessék meg a cégértékelés indokolatlan ugrásait!

A tervezet szerint az 500 millió forintot meghaladó könyv szerinti saját tőkéjű cégeknél már a rejtett tartalékokat is figyelembe kell venni. Két, egyébként azonos hozamértékű vállalkozás esetében mindössze 20 millió forintos saját tőke-különbség így akár 340 millió forintos eltérést okozhat a számított cégértékben. A Blochamps fokozatos átmenetet és egyértelmű értékelési igazítást javasol.

Védjék meg a vállalkozások beruházási forrásait!

A vagyonadó a magánszemélyt terheli, de annak finanszírozása könnyen a vállalkozására hárulhat. Tízmillió forint személyes adókötelezettség fedezéséhez – társasági adóval és 15 százalékos osztalék-szja-val, szocho-val számolva – 14-15 millió forint adózás előtti vállalati nyereség szükséges. Ez egy évi 50–80 milliós eredményt termelő kkv-nál már számottevő forráskivonás. A Blochamps ezért igazolt beruházásokhoz kötött adókedvezményt, illetve a termelő mikro- és kisvállalkozói vagyon célzott mentesítésének vizsgálatát javasolja.

Egyértelműsítsék a külföldi vagyon adóztatását!

A külföldi vagyon feltárása mellett különösen fontos a kettős adóztatás elkerülése. A tervezet tízéves visszatekintő szabálya ugyanakkor külön vizsgálatot igényel: kérdéses, hogy a már évekkel korábban, a vagyonadó bevezetésétől függetlenül végrehajtott illetőségváltozásokat milyen feltételekkel lehet a mostani friss adókötelezettség szempontjából figyelembe venni. Ez jogbiztonsági és akár alkotmányossági aggályokat is felvethet. „A nemzetközi adóegyezmények alkalmazását országonként és vagyonelemenként kell vizsgálni: az adóilletőség, a külföldi ingatlanok és a vállalkozási részesedések eltérő kezelése miatt a NAV-nak különösen ügyelnie kell arra, hogy a szabályozás ne eredményezzen indokolatlan kettős adóztatást” – figyelmeztetett Horváth Balázs, az SQN Trust partnere.