Mindez azt eredményezheti, hogy a vagyonadó tényleges terhei elsősorban a középső vagyoni rétegben, a hárommilliárd forint körüli vagyonnal bíró adóalanyok feletti vagyonsávban jelentkeznek. Ők jellemzően Magyarországon tartják vagyonukat, melyet helyben működő vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek alkotnak és korábban nem alakítottak ki nemzetközi vagyonkezelési vagy adótervezési struktúrákat.

A legnagyobb vagyonok tulajdonosai ezzel szemben a nemzetközi üzleti diverzifikáció révén gyakran már évek óta több országban rendelkeznek érdekeltségekkel, ingatlanokkal és személyes kötődésekkel. Esetükben a külföldi adóilletőség nem feltétlenül új lehetőség, hanem egy korábban kialakult élethelyzet következménye.

Az adótervezési lehetőségek tehát korántsem egyenletesen oszlanak meg az érintettek között. Miközben a Magyarországon működő, hazai érdekeltségekkel rendelkező vállalkozók mozgástere korlátozottabb, a legnagyobb vagyonok tulajdonosai jóval összetettebb nemzetközi struktúrákra támaszkodhatnak. Márpedig a vagyonadóból remélt bevétel jelentős részét éppen ezektől a nagyvagyonosoktól várnánk.

Öt javaslat a döntéshozóknak

Vizsgálják felül az adómentes vagyonküszöböt!

A Blochamps korábbi modellje szerint az egymilliárdos küszöb 5 milliárdra emelése az elméleti adóbevételt mindössze 6–9 százalékkal csökkentené, miközben jelentősen szűkülne az ellenőrizendő adózói kör és így az ellenőrzés költségei. A családi adótervezés ugyan felpuhítja az eredeti javaslatot és közelebb visz a tanácsadó korábbi javaslatához, de a személyenkénti egymilliárdos küszöb a házastársak és a nagykorú gyermekek esetében jelentős családi vagyontervezési lehetőséget teremt, így kinyílik az a vita, amely alapján az adó(mentesség) mértékét nem a vagyon nagysága, hanem a családon belüli tulajdonosi szerkezet határozza meg. A Blochamps a tisztánlátás érdekében az 1, az 5 és a 10 milliárdos küszöb várható nettó bevételének összehasonlítását javasolja.