A World Wildlife Found (WWF) Pálmaolaj felvásárlókról szóló jelentésének 2016-os kiadásában vizsgált vállalatok között számos itthon is ismert gyártó szerepel, például a L’Oreal, a McDonald’s, a Nestlé, a Tesco, a Lidl és az Aldi is. Ahogyan a korábbi WWF Pálmaolaj Jelentések, az idei is azt vizsgálja, hogyan teljesítettek a cégek olyan alapvető lépések tekintetében, amilyen az átláthatóság biztosítása, az elköteleződés a fenntartható pálmaolaj beszerzése és felhasználása iránt, illetve a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz (RSPO) való csatlakozás.
A WWF jelentése összesen 137 vállalatot vizsgált, amelyek közül 94 már a 2013-as jelentésben is szerepelt. Ők vállalták, hogy 2015-re 100 százalékban áttérnek a minősített, fenntartható pálmaolaj használatára. Több mint kétharmaduk elérte a célkitűzése minimum 90 százalékát, míg számos ismert márka a kitűzött cél felét sem érte el. A 94-ből 75 vállalat mutatott fejlődést, 11 stagnál, 8 pedig visszaesett.
A teljes jelentés innen letölthető!
Számos ismert márka a mai napig nem tartotta be ígéretét, hogy 2015-ig fogyasztási cikkei gyártásakor 100 százalékban átáll a fenntartható pálmaolaj beszerzésére és használatára. Ezek a vállalatok továbbra sem tesznek semmit sem azon természeti ártalmak megfékezése ellen, amelyek a világ legnépszerűbb növényi olajának a termelésével járnak, a Föld legsérülékenyebb, trópusi élőhelyein. A pálmaolaj a csomagolt termékek mintegy felében megtalálható alkotóelem, amely iránt a kereslet várhatóan megduplázódik 2020-ra, miközben az előállítása súlyos természetkárosítással és a helyi érdekek mellőzésével jár együtt.
Kritikus ponthoz értünk
„Az iparág most a fenntartható pálmaolaj felé vezető út egy kritikus pontján áll – mondta Adam Harrison, a WWF vezető pálmaolaj-szakértője, hozzátéve: – A WWF arra kéri a fogyasztókat, hogy a jelentés honlapjára látogatva nézzenek utána az egyes vállalatoknak, biztassák a jó úton haladókat, és ösztönözzék a többieket, hogy jobban teljesítsenek. Mindannyian fontos szerepet játszunk abban, hogy teljes részvételt és átláthatóságot követeljünk minden pálmaolaj-felvásárlótól a világon, hogy visszafogjuk az erdőirtást, és valódi, az egész szektorra kiterjedő változást érjünk el.”
Mivel a kiváltása lehetetlennek tűnik, a megoldás a fogyasztói szokások megváltoztatása lehetne. A pálmaolajat elsősorban ugyanis a margarinokban, fagylaltokban, csokoládékban, készételekben hasznosítják. A világ legnépszerűbb mogyorókréme például 20 százalékban ebből készül. Ha a fogyasztók igénye csökkenne az ilyen termékek iránt, ezzel értelemszerűen a pálmaolaj világpiaci ára is csökkenne, így nem érné már meg további területeket tönkretenni az előállítása érdekében.Ugyanakkor a pálmaolajat biodízel és kozmetikumok előállítására és feldolgozott formában állati takarmányként is hasznosítják. A környezetvédő csoportok ezért évek óta az ilyen felhasználási módszerek betiltásáért lobbiznak – egyelőre azonban kevés sikerrel. A nyugati világ kormányai eddig vajmi keveset tettek a felhasználás visszaszorítása érdekében, egyedül Franciaország tett érdemi lépéseket a pálmaolaj felhasználásának visszaszorítására, a Nutella-adónak is becézett illeték bevezetésével.
Néhány, a jelentésben is értékelt vállalat – köztük a Magyarországon is jelen lévő Unilever, a Ferrero vagy a Colgate-Palmolive – remek példát mutat versenytársainak azzal, hogy beszerzéseikben jelentős arányban jelenik meg az RSPO által jóváhagyott forrásokból származó, tanúsítvánnyal rendelkező, fenntartható pálmaolaj. A közepes méretű cégek közül hasonlóan jó eredményt ért el a minősített pálmaolaj vásárlása tekintetében például a Walmart, a Mars, az ABF, a General Mills, a Kellogg’s vagy a Danone. Ám ezzel még korántsem tettek meg mindent, amit szükséges lenne.
Miért veszélyes a pálmaolaj?
Az olajpálma, amely minden más olajmagvak és olajos növények közül a legnagyobb hozammal rendelkezik, kizárólag Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein él meg. Az olajpálma-ültetvények kialakítása azonban őshonos erdők irtásával, őshonos állatok (például tigris, elefánt és orangután) élőhelyének eltüntetésével, erdőirtással és nem utolsósorban a helyi közösségek jogainak és érdekeinek mellőzésével jár. Ehhez még hozzájárul az is, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza. Pontosan ezért a világ legtöbb pálmaolaját előállító Indonézia a harmadik a rangsorban a világon az ühg-kibocsátás tekintetében.
A nyugati piac hatalmas pálmaolaj-igénye miatt megyényi nagyságú esőerdőket irtanak ki Ázsiában. Több mint a negyede eltűnt az indonéz erdőknek az elmúlt 25 évben. Az erdőirtás nemcsak azért káros, mert megszünteti a föld tüdejét, melyek felszívnák a szén-dioxidot, de a nagymértékű fakivágásnál nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, amely eddig a lombozatban, a fatörzsben és a gyökerekben lapult megkötve. Vagyis a tarvágás a leginkább légszennyező tevékenységek egyike.
Csakhogy nem ez a legrosszabb, hanem az alternatívák – derült ki egy most bemutatott kutatásból, amelyet a WWF megbízásából készített az Agripol élelmiszeripari kutatócég. A pálmaolaj kiváltása ugyanis más növényi olajszármazékokkal várhatóan sokkal nagyobb károkat okozna a környezetnek. Az opciók közül a kókusz, a repce, a szója és a napraforgó jöhetne szóba, de ha ezekkel váltanák ki a pálmaolajat, lényegesen nagyobb területet kellene az ipari termelésre átállítani, mint amit jelenleg a pálmaolaj-termeléssel tönkreteszünk.
A pálmaolajat adó olajpálma (Elaeis guineensis) hozama ugyanis hektáronként 3,3 tonna, a repce-, napraforgó, vagy kókuszolajnál viszont hektáronként csak 0,7 tonna körüli mennyiség nyerhető ki, ám még ez is jobb, mint a szója esetében, ahol a hektáronkénti termelés a 0,4 tonnát sem éri el. Könnyű kiszámolni, hogy a jelenleg mintegy 20 millió hektáron termelt olajpálma kiváltására csaknem ötször akkora területet kellene feláldozni, mintegy százmillió hektárt, hogy pótolhassuk a kieső termelést.
A szója- és kókuszolajat pedig elsősorban szintén a trópusi, szubtrópusi régiókban lehetne termeszteni, tehát vagy az esőerdők irtása gyorsulna fel lényegesen, vagy az amúgy is élelmiszer-ellátási gondokkal küzdő területek gabonatermelését tenné tönkre az átállás.
