Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például több mint harminc alkalommal permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban. A Greenpeace a biológiai sokféleség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója éppen az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság. A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növényvédő szerek azonban nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.
Éppen most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, ami egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. A magevő szántóföldi madarak állományait pedig a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását, így eltűnnek a gyommagvak, és a madarak táplálékforrásai beszűkülnek. A vegyszerek várható környezeti hatásait sokszor téves eredményeket adó matematikai modellezéssel számítják ki, a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék is (Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100 százalékos elhullást okozott egyetlen órán belül – derült ki a Greenpeace által közzétett kutatási eredményekből.
(A magyar madárállományban óriási károkat okoz a nagyüzemi mezőgazdaság.)
Ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak.
Az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket. „Meggyőződésünk, hogy nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.
