A biogazdálkodás – bármilyen furcsán is tűnjön első pillantásra - jobban megéri a gazdálkodóknak, mint a konvencionális termelés. Habár az ilyen módszerekkel, azaz a műtrágyák, és mesterséges rovarirtók használatával azonos földterületen kisebb mennyiségű termés érhető el, (bár, mint korábban megírtuk, ez sem mindig igaz,) a nagyobb árrés miatt magasabb profittal dolgoznak a biogazdálkodók, mint a konvencionális termelők – derül ki egy világméretű, átfogó kutatásból, amelyet a „Proceedings of the National Academy of Sciences” szaklap jelentetett meg.
David Crowder és John Reganold a Washington State University kutatói elemzésükben a négy világrész 14 országában több mint ötven biogazdálkodót vizsgáltak meg, egy negyven éves időtartamra visszamenőleg. Az eredméynek magukért beszélnek: a hagyományos termelési módokkal szemben a biogazdák 35 százalékkal magasabb profittal dolgoztak. A bioélelmiszerek globális átlagban 32 százalékkal drágábbak, mint a hagyományos élelmiszerek, a biogazdálkodók azonban már akkor is ugyanakkora nyereséget termelnek, mint a konvencionálisgazdálkodók, amikor 5-7 százalékkal adják drágábban a terményeiket.
Világszerte a termőfelületnek mindössze egy százalékát hasznosítják biogazdálkodásra, ez az arány azonban a kutatók szerint növekedni fog, mivel a magasabb nyereségesség reménye egyre több gazdálkodót „tol” a biotermelés irányába. Ugyanakkor a biogazdálkodásra átállásnak komoly rizikója is van, hiszen egy konvencionális területet csak hosszú évek során lehet alkalmassá tenni a biogazdálkodásra.
Széllel szemben a magyar ökotermelők
Mint azt korábban megírtuk, a talajaink termőképességét és minőségét, vízkészleteink gazdagságát és tisztaságát, valamint éghajlatunkat tekintve, Magyarországnak az ökológiai termékek piacán Európa élmezőnyébe kellene tartoznia. De nincs ott. Már Romániában is lényegesen nagyobb az ökológiai gazdálkodás alá vont terület. A magyarországi ökogazdálkodás visszaesését elsősorban az ökológiai termékek hazai piacának fejletlensége és a szabályozói környezet ellenszele okozza. Míg Nyugat-Európában az ökológiai termékeknek kialakult fogyasztói bázisa van, addig hazánkban ez inkább réspiacnak tekinthető. Mérete 20-25 milliárd forint, azaz egy főre kevesebb mint 10 eurós költés esik évente.
