Biogazdálkodók számára fejlesztett uniós támogatással kártevő rovarokkal szemben alkalmazható növényvédelmi megoldást a szegedi Chili Produkt Kft.

Rákkeltőnek mondta ki a kaliforniai bíróság a Monsanto glifozát tartalmú Roundup növényvédő szerét. Ez a harmadik ilyen per. Az ügy hatására vajon csökkenhet-e a vegyszer termelés az agráriumban? És a globális népesség növekedése mellett célszerű-e egyáltalán átállni a biotermelésre? El tudunk látni 9,6 milliárd embert bioterméssel 2050-ben?

A sajtburgernek is volt fénykora. 1988-at írtunk, amikor az első hazai McDonald’s megnyitott a Régiposta utcában, amely vélhetően pár napig a legnépszerűbb hely volt Budapesten. Aztán ez is lecsengett, és a rendszerváltás után nem sokkal már egyre gyakrabban hangzottak el a „bio” és „öko” szavak. 2014–2016 között 1014 milliárd forint volt a tudatos vásárlói döntések értéke, amiből élelmiszerre 360 milliárdot költöttünk a Tudatos Vásárló Piaci Jelentés eredménye szerint. Az ökogazdálkodás mégsem virágzik, aminek a szigorú szabályok és az előállítási költségek miatti magas ár a fő oka.

Hektáronként évente több mint 40 kg növényvédő szert (gyomirtót, gombaölőt, rovarirtót, féregirtót) használnak az intenzív banánültetvényeken. Ez tízszer több az európai burgonyatermesztésben használt mennyiségnél, pedig a nagyüzemi burgonya az egyik legtöbb vegyszert igénylő növény. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt, hogy marad-e valami a vegyszerekből a fogyasztóknak szánt gyümölcs húsában.

A biogazdálkodás egyik alapelve, hogy az öko-növénytermesztés során csak ökotanúsítással rendelkező vetőmagokat szabad vetni. A Magyarországon elérhető ökovetőmagokról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – önkéntes bevalláson alapuló – adatbázist vezet a honlapján. Jelenleg a hazai szaporítású ökovetőmagból hiány van, ezért a hatóság felhívja a vetőmag-szaporítók figyelmét, hogy, akik még nem tették, azoknak érdemes terméküket regisztrálni a NÉBIH rendszerében.

Egy amerikai cég urna helyett cserepes növények talajába szórja hamvainkat, hogy halálunkban is hasznára váljunk a bioszférának. A vállalkozás célja, hogy a temetők erdőkké változzanak.

Újít a McDonald's, hisz a világon szinte mindenhol jelenlevő étteremláncnak is meg kell felelnie az új elvárásoknak. Az óriás ebben az esetben a fiatal, feltörekvő étteremláncokkal szeretné felvenni a versenyt, amelyeknek a kínálatában a bioalapanyagokból készült ételek is megtalálhatóak. Ezúttal az újításokat Németországban tesztelik.

Ha bioélelmiszert vásárolunk, többet kell fizetnünk érte – ez viszont a gazdálkodóknak jobban megéri, többet is keresnek, mint a hagyományos módszerekkel gazdálkodók. Csak nem nálunk.

A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.

A környezetvédők és a GMO-puritanisták szemében egyértelműen szörnyeteg a génkezelt vetőmagok világpiaci óriása. Mások viszont úgy érzik, a génmódosított élelmiszernövények hosszú távon szükségesek ahhoz, hogy növelt terméshozamukkal vagy erősebb ellenálló képességükkel megoldható legyen a következő évtizedekben a 9 milliárd főre gyarapodó emberiség táplálása.

Minden mozgalom megsínyli, ha egy hangadó alakja szakít az irányzat dogmáival. Így tett a 41 éves Paul Kingsnorth, aki arra a következtetésre jutott, évtizedekkel ezelőtt elhagytuk azt a pontot, amikor menthető lett volna világunk. Civilizációnk mai rendjének összeomlása elkerülhetetlen.

Az Európai Néppárt által az Európai Parlamentben rendezett Fiatal Gazda Kongresszuson Bakó Dániel szentesi fiatal gazda geotermikus energiával fűtött paprikatermesztése nyerte a legfenntarthatóbb vállalkozás díját. A jelentős magyar siker rámutat arra, hogy az európai mezőgazdaság jövőjében növekvő szerepe van a megújuló energia hasznosításának.

A termeléstől a piacra jutáson át a fogyasztásig szinte mindenütt megoldásra váró problémák sorakoznak a hazai ökológiai gazdálkodás területén. A nehézség ellenére mégis nagy lehetőségek rejlenek a biotermelésben, amely a világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági rendszere, és az így előállított termékek fogyasztása is meredeken nő. Magyarország adottságai kiválóak ahhoz, hogy végre teljes lendülettel beszálljon a versenybe.

Elvileg sikerre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek a fenntarthatóra nyitott, egészséges életre érzékeny vevőket célozzák, mégis viszonylag kevesen használják ki ezt az üzleti lehetőséget.

A biotermények nem táplálóbbak és vitamindúsabbak, mint a nem bionövények. A Stanford University kutatóinak állításai azok malmára hajtották a vizet, akik évek óta megkérdőjelezik a bioételek egészségre gyakorolt pozitív hatását.

Az EU-ban csökkent a génkezelt növények termelési területe, a módszer ellenzői és támogatói közötti csata azonban távol van még attól, hogy eldöntöttnek legyen mondható.

Mától augusztus 16-áig négymilliárd forintra pályázhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságuk elindításához. Azok a 18 és 40 év közötti gazdák indulhatnak a pályázaton, akik először kezdenek gazdálkodni, megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

A földtulajdonosok, földhasználók június 30-ig végezhetik el a parlagfű-mentesítést bírság és egyéb szankció nélkül - mondta Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: ha június 30-át követően a hatóság parlagfüvet talál a földterületen, bírságolhat, közérdekű védekezést, kényszerkaszálást rendelhet el. A bírság összege alapesetben 15 ezer forint és 5 millió forint között lehet, ismétlődéskor növekedhet.

Háromszázezer hektárra szeretnénk növelni hazánkban a biogazdálkodás alá vont területek nagyságát 2020-ig, ezért a tárca ökológiai mezőgazdálkodási programot dolgoz ki. Kiemelten támogatjuk a biogazdálkodókat, segítséget nyújtunk az átálláshoz - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szakmai konferenciáján, a gödöllői Szent István Egyetemen. Az ÖMKI rendezvénye az ökológiai gazdálkodás elterjedését szeretné segíteni. 

Közel háromszorosára, a jelenlegi 120 ezer hektárról 320 ezer hektárra nőhet az ökológiai gazdálkodásba vont termőterületek aránya Magyarországon, ha az ígéretek szerint még az idén létrejövő támogatási és fejlesztést segítő jogszabályok a jelenlegi vidékstratégiában megfogalmazottak alapján készülnek el, véli a Magyar Biokultúra Szövetség. Javítani kell a feldolgozottság arányát, mert a bionövények 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot.

Az Európai Unió tagországai közül Ausztriában a legnagyobb a biogazdálkodás által hasznosított terület az összes megművelt területen belül, derült ki az Eurostat adataiból Brüsszelben. Hazánk biogazdálkodása nemhogy az élen járó országok eredményétől, de még az uniós átlagtól is jócskán elmarad.

 Tavaly még minden korábbinál nagyobb, összesen hatmilliárd euró árbevételt értek el az élelmiszer-termelői szektor 5 százalékát képviselő biotermelők. A fejlődés üteme azonban már 2008-ban lassult, az éves szintű 10 százalékos bővülés elmaradt a korábbi években megszokottól.

A magyar mezőgazdasági területek egyelőre jelentéktelen része tért át az ökológiai gazdálkodásra, a leggyakoribb magyarázat szerint a gyenge állami szerepvállalás és a bonyolult, munkaigényes termelési kötöttségek miatt. Vásárló még lenne, hiszen a tudatos életvitelt szem előtt tartó, a drágább, de vegyszermentes élelmiszerre költeni hajlandó középosztály egyre több tagja vásárol biotermékeket. Tehát az állami szerepvállalás mind a korábban még működő pályázatok újraindításában, mind a tudatformálás területén erősítené a magyar biotermékpiac szereplőit.