Nem kevesebb, mint négy évtized vizsgálati adatait fűzték egybe a Stanford Egyetem tudósai, és arra a következtetésre jutottak, hogy az organikus címkével ellátott zöldségek és növények általában nem táplálóbbak, mint a konvencionális élelmiszernövények. Csak éppen drágábbak, mert a biocímke felárat jelent. Tápanyag tekintetében azonban többletértékük nincs, az inkább attól függ, mennyire érett a növény, nem pedig a ”bio” voltától.

Dr. Dena Bravata és munkatársai tulajdonképpen nem végeztek új vizsgálatot, mindössze kollégáik, elődeik régebbi eredményeit összegezték. Új ”meta-analízisükben” azt is vitatják, hogy a bionövényeknél kevesebb az esélye, hogy megfertőződjenek az emberi szervezetre ártalmas baktériumokkal, mint amilyen az E.coli. (Az E.coli legutóbbi, 2011 nyarán történt fertőzés-hullámát eleinte az uborka-termésre fogták, mígnem kiderült, szójacsírák okozták a megbetegedéseket Európa-szerte).

Néhány előny

Azt remélték, legalább bizonyos részben alá fogják támasztani a bionövények felsőbbrendűségébe vetett közkeletű hitet. Azért némi pozitív különbséget sikerült felmutatni: a biotej például több omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami állítólag jót tesz a szívműködésnek. A bionövényekben több a fenol, melynek rákmegelőző hatást tulajdonítanak.

A hagyományos zöldségekben és gyümölcsökben több gyom- és rovarirtó-maradvány található, ennek szintje azonban mindig az illetékes (amerikai) hatóságok által előírt limit alatt van, vélik a szakemberek, akik nem titkolták, meglepődtek kutatási eredményeiken. Persze a bionövényekre is átfújhatja a szél a vegyi anyagokat a szomszédos, nembio farmokról, vagy a szállítás közben, esetleg a feldolgozó üzem eszközeiről is rájuk kerülhetnek kemikáliák. A hagyományos növények 38 százalékában találtak rovarirtó szereket, organikus növényekben csak 7 százalékánál. A bioélelmiszereket fogyasztó gyerekek vizeletében kevesebb növényvédő-szerre utaló nyomot találtak. A biohússal nem kerülnek antibiotikumok a szervezetbe, de ennek ”klinikai jelentősége” azonban minimális. Foszforból viszont többet találtak a bionövényekben!

A felháborodott biogazdák felhívták a figyelmet arra, a kutatók nem helyeztek kellő hangsúlyt a kemikáliák jelenlétének kiküszöbölésére, amit bionövényeik legfőbb erényének tartanak. A biofarmok hívei rámutattak továbbá, hogy a növényfélék összemosása egy nagy elemzésben éppen az apró különbségeket szűri ki. A bioeper esetében például a Washington State University tudósai 2010-ben kimutatták, hogy több C vitamint tartalmaz, mint nem "bio" társa. A Standford University kutatói beismerték, hogy ezt az eredményt kihagyták számításaikból, ugyanakkor beépítették 31 C-vitaminra vonatkozó tanulmány konklúzióit.

GMO

Vannak, akik megjegyezték, a biogazdáknak két rossz közül a kisebbik lenne a génmódosított vetőmag használata (ellentétben a növények vegyszerezésével), a GMO-metodika azonban szintén a ”természetesség” ideológiájába ütközik.

A stanfordi eredmények olvastán Roger Cohen, a New York Times tárcaírója a következő kritikát fogalmazta meg: ”Az organikus élelmiszerek régóta ideológiává váltak, a ”vissza a természethez” gondolatát megszállottan valló romantikus felső középosztálybeliek álmává, akik nárcisztikus jómódukban elfelejtkeznek arról, hogy bolygónk lakossága 9 milliárdra nő az évszázad közepére, s a szegények több tápanyagra tesznek szert két hagyományos répából, melynek ára megegyezik egy organikus répa árával.” Elemzők szerint szükség van génmódosított, magasabb terméshozamú, szárazságtűrő növényekre, hogy az emberiség egésze élelemhez jusson.

Ön szerint is túlértékelt a bionövények kultusza?