Grafika: MTI

A génkezelt élelmiszernövényeket rendszerint azért módosítják, hogy ellenálljanak a növényvédőszereknek és hatékonyabbá váljon így a gyomirtás, hogy nagyobb terméshozamot produkáljanak, vagy kibírják a szárazságot, hideget.

A biogazdák által ellenzett „génszennyezés”, vagyis a természetes növényfajok GMO-fajtákkal való keveredése spontán módon azért következik be, mert a bio-növényeket a biotechnológiailag módosított fajtákról átszálló méhek porozzák be, illetve az aratást végző eszközöket nem tisztítják le az egyik bio és a nem bio növények kezelése után.

Cikkünk előző részéből megtudhatja, hogy miért háborodtak fel civil szervezetek, mikor napvilágot látott, hogy az unió az adófizetők pénzéből támogatná a GMO-multit!

Szombaton megjelent cikkünkből megtudhatja, mely hazai élelmiszerek GMO-mentesek!

Mit, hol, miért?

• Angliában kísérleti jelleggel már ültettek kétféle GMO-burgonyát, és megkezdték a génmódosított gabona termesztését is. A változtatás lényege a kártevők elűzése: a növény feromont bocsát ki magából, amit a levéltetvek akkor engednek ki magukból, ha félnek, pánikot éreznek és menekülni kezdenek. A vegyület jelenlétét úgy értelmezik, hogy társaik nem érezték magukat itt biztonságban, és ezért ők is menten továbbállnak.
• Az amerikai papíripar génkezelt eukaliptusz-fákat tesztel. Az ArbonGen 29 helyen 250 ilyet fát telepített. A módosítást avégett eszközölték, hogy a fák fagypont körüli hőmérsékleten is fennmaradjanak. Az új telepítésekkel azt is tesztelik, vajon mi a legészakibb terület, ahol képes megmaradni ez az Ausztráliában őshonos fafajta.
• Februárban környezeti kockázatokra hivatkozva a francia környezetvédelmi minisztérium arra kérte Brüsszelt, hogy függessze fel a Monsanto GMO-kukoricájára (MON810) kiadott engedélyt. Ez az egyetlen génmódosított növény, melyet az Unió korábban jóváhagyott. Franciaország 2008-ban tiltotta be a növényt, de 2011 szeptemberében az Európai Bíróság, novemberben pedig a francia legfelsőbb bíróság is érvénytelennek mondta ki a moratóriumot. A Monsanto végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy önként állt el a szóban forgó kukorica forgalmazásától Franciaországban. A biotechnológiai nagyvállalatok javarészt felszámolták kutatókapacitásaikat Franciaországban (némelyek az EU-ban is), ami nem kedvez az agrárium hosszú távú életképességének.
• Bulgária is betiltotta a MON810-es GMO-kukoricát.
• A BASF leállt GMO-termékei fejlesztésével és forgalmazásával Európában a technológia „elfogadottságának” hiányára hivatkozva. A Syngenta és a BayerCropScience is hasonlóképp döntött. A fordulat előzménye, hogy a 2010-es tavaszi engedélyezés után egészségügyi kockázatok miatt betiltották a BASF génmódosított burgonyáját.

• A brazil kormány génmódosítás-mentes szója programot indított, hogy biztosítsa a gazdák hozzáférését a GMO-mentes szója vetőmagokhoz, állítja a Magyar Természetvédők Egyesületének közleménye.
• Argentínában egy új tanulmány mutatott rá arra, hogy a glüfozát gyomirtó, melyet a világban termesztett génmódosított növények többségénél használnak, súlyos egészségügyi problémákat okozott. Ez oda vezetett, hogy betiltották a gyomirtó permetezését az emberek lakóhelyének közelében. Uruguayban számos település génmódosítás-mentes övezetté nyilvánította területét.
• 2011 márciusában az USA-ban egy biogazdákat tömörítő, 50 szervezetet magában foglaló konzorcium, a PUBPAT beperelte a Monsantót. Keresetükben azt kifogásolták, hogy a vállalatnak jogában áll szabadalmai megsértésének vádjával bíróságra citálni azokat a biogazddákat, akiknek termésébe beférkőztek a szomszédos GMO-termésekből átszálló magvak. A Monsanto érve az volt, hogy a gazdák nem fizetnek jogdíjat a Monstanto-termék használatáért, s az amerikai precedensjog gyakorlatában az agromulti eddig mindig érvényt szerzett követelésének.
• Az Egyesült Államokban 2011 januárjában engedélyezte a szövetségi kormányzat a génmódosított lucerna termesztését, melyet a Monsanto és a Forage Genetics fejlesztett ki. A génmódosítás révén a növény ellenállóvá vált a Roundup növényvédő szer ellen. Országszerte 20 millió hold (8 millió hektár) lucernát termesztenek országszerte. A kukorica, a szójabab és a búza után ez a negyedik növény, melyet a legnagyobb területen kultiválnak, állítja a New York Times.
• Zimbabwe és Zambia betiltotta a GMO-növények importját. Afrika tabunak számít a biotech-vállalatok számára, mert többségükben szigorú felelősség terheli őket, bármilyen kisebb malőrért perelhetők, beleértve a természetes növények génszennyeződését.