Elhozza a biotermelés aranykorát a Monsanto megabírsága?

Rákkeltőnek mondta ki a kaliforniai bíróság a Monsanto glifozát tartalmú Roundup növényvédő szerét. Ez a harmadik ilyen per. Az ügy hatására vajon csökkenhet-e a vegyszer termelés az agráriumban? És a globális népesség növekedése mellett célszerű-e egyáltalán átállni a biotermelésre? El tudunk látni 9,6 milliárd embert bioterméssel 2050-ben?

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ahogy „leszerepel” a nyilvánosság előtt a vegyszeres termelés, szélesebbre nyílik-e a piaci rés a kemikáliák nélküli biogazdálkodás és a biogyümölcsök, biozöldségek, biogabonák számára?

Tudjuk, hogy a klímaváltozás és a környezetszennyezés nagy nyomást gyakorol az ökoszisztémákra és az agráriumra – beleértve a édesvíz-készleteket és a termőföldeket –, az emberiség lélekszáma pedig rohamosan nő. A növekedés szinte exponenciális, hiszen az ezredfordulón még hatmilliárdan voltunk, 19 évvel később már 7,7 milliárdan, s az évszázad derekára, 2050-re közel 10 milliárd embert kell majd ellátnunk. Lehetséges-e ez organikus terményekkel?

„Mielőtt visszatérünk az organikus mezőgazdasághoz, valakinek el kellene döntenie, hogy melyik 50 millió amerikait hagyjuk éhen halni vagy éhezni” – mondta 1971-ben az USA Mezőgazdasági Minisztere, Earl Butz. Az organikus gazdálkodás ellenzői mindig azt hangoztatták, hogy ez a módszer nem elég hatékony, kisebb terméshozamot eredményez, mint az intenzív – értsd vegyszeres – termelés.

Butz megjegyzése óta több évtized telt el, s a biotermelés praktikái is javultak. De jelenleg is a globális termőföldmennyiség alig 1 százalékán űznek biogazdálkodást.

John Reganold és John Watcher, a Washington Állami Egyetem kutatói 40 év szakirodalmát elemezték a Nature Plants tudományos szakfolyóiratban, de mielőtt ismertetnénk konklúzióikat az organikus agráriumról, vázoljuk fel, milyen alapelvek mentén mérlegelték a biotermelés hasznosságát.

Fotó: Flickr/Jordi Escuer

A szerzőpáros az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia fenntarthatóságról szóló állásfoglalását idézte, mely szerint a mezőgazdaságnak olyannak kell lennie, mint egy négylábú széknek. Mind a négy lábon biztosan kell állnia. A fenntartható mezőgazdaság esetében ez a négy láb a következő:

  • Termelékeny,
  • Üzletileg nyereséges,
  • Ökológiailag megalapozott,
  • Társadalmilag igazságos.
Ezt szem előtt tartva a következő megállapításokra jutott a két kutató a biogazdálkodásról:
  • 22–35 százalékkal több profitot termel a gazdáknak, mint a hagyományos termesztés, mert a fogyasztók hajlandók felárat fizetni a biotermékekért.
  • 10–20 százalékkal kisebb terméshozamot ad, mint a vegyszeres termelés.
  • Környezetkímélőbb. Jobb minőségű tőle a termőföld, kisebb talajerózióval jár, mint a hagyományos termelés. Kevesebb vízszennyezést okoz,
  • Kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár és energiahatékonyabb, mert nem kell hozzá műtrágyát és vegyszereket gyártani.
  • Nagyobb biodiverzitást tesz lehetővé, mind a mikroorganizmusok, mind a növények és állatok szintjén.
Arról kevés vizsgálatot végeztek, hogy vajon a helyi közösségek és a gazdák életét kedvezőbben befolyásolja-e az organikus termelés, mint az intenzív gazdálkodás, de az a néhány tanulmány, ami e kérdésben készült, afelé hajlik, hogy igen, mert több állást teremt helyben és egészségügyileg is jobb opció, hiszen a gazdák kevésbé vannak kitéve az emberi szervezetre ártalmas kemikáliáknak. (A Monsanto ellen hozott három bírósági döntés pont azt bizonyítja, hogy a Roundup növényvédő szer rákot okozott.)

Fotó: Flickr/Yamana Yamaki

A hagyományos agrárgazdálkodás a terméshozam növelésére koncentrált a – négy láb közül – három környezeti tényező rovására, a biológiai sokszínűség csökkenését, környezetpusztítást és az ökoszisztémák szolgáltatásainak – a termőföld egészsége, beporzás stb.– sérülését vonva maga után. Gyakran ezek a káros mellékhatások nem is kizárólag a termelés helyszínén jelentkeztek, hanem távolabbi tájakra is elértek, például amikor a műtrágyák és vegyszerek bekerültek a folyókba és messzire eljutottak, szennyezve még a tengerek azon részét is, ahol a folyók torkolata található.

Ami pedig a cikk elején megfogalmazott kérdést illeti, miszerint lehetséges-e a jelenleg használt termőföldeken organikus termeléssel az egész emberiség ellátása (9,6 milliárd ember etetése 2050-ben), egy 500 különböző forgatókönyvet összegző elemzés 2016-ban a következő esélyeket látta erre: a vegyszeres termelésnél alacsonyabb terméshozamot adó biotermeléssel akkor valósítható meg ez, ha mindenki vegetáriánus lesz, vagy csökkenti húsfogyasztását, és több növényi alapú élelmet vesz magához.

Ha mindenki vegán lesz – vagyis állati termékeket, tejterméket sem fogyaszt –, akkor egyértelműen kivitelezhető ez, ha viszont az emberek csak vegetáriánusok, akkor 94 százalék az esélye, hogy a biotermelés elégséges mennyiségű ételt rak az asztalainkra. Ha mindenki organikus gyümölcsökre és zöldségekre áll át, akkor 39 százalék a siker esélye. Ha a nyugati mintájú étrendet követjük, akkor csak 15 százalék.

Persze a szerzőpáros is elismerte, tisztában vannak vele, hogy nyilvánvalóan nem realisztikus elvárás az emberiség felé, hogy mindenki lemondjon a húsról.

(The Guardian)

Biobiznisz
1999 és 2013 között ötszörösére nőttek az organikus ételek és italok eladásai, elérve a 72 milliárd dolláros éves forgalmat. 2018-ra nagyjából megduplázódott ez az érték. Az USA-ban 2015-ben a teljes élelmiszer- és italeladások 5 százalékát adták az organikus termékek, ami az 1997-es forgalomhoz képest 0,8 százalékos növekedést jelentett.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo