Ebben az évszázadban lesz a népességi fordulat.

Több mint 9 milliárdan leszünk a Földön 2050-re.

Rákkeltőnek mondta ki a kaliforniai bíróság a Monsanto glifozát tartalmú Roundup növényvédő szerét. Ez a harmadik ilyen per. Az ügy hatására vajon csökkenhet-e a vegyszer termelés az agráriumban? És a globális népesség növekedése mellett célszerű-e egyáltalán átállni a biotermelésre? El tudunk látni 9,6 milliárd embert bioterméssel 2050-ben?

Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.

Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

A megújuló energiák terjedése önmagában nem elég ahhoz, hogy meg tudjuk fékezni a globális felmelegedést. A milliárdos szerint öt területen van szükség nemzetközi összefogásra és innovációs, technológiai áttörésre, hogy elkerülhessük az aszályok, kánikulák, árvizek és egyéb szélsőséges jelenségek által jellemzett klímaarmageddont. Sokan nem is sejtik, mik a legnagyobb szennyezők.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest pedig 30 éven belül válhat okos várossá, derült ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia rendezvényének közönsége körében végzett felmérésből.

Az egyre gyorsuló urbanizáció, a városok dinamikus növekedése számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogyan maradhatnak a jövő városai élhetőek és működőképesek. Egy lehetséges megoldás a smart city, azaz olyan digitális, infokommunikációs rendszerek bevezetése, amelyek komplex, összetett problémákra egyszerűen használható megoldásokat kínálnak a városlakóknak.

Nagyon úgy néz ki, hogy 2016 lesz a meteorológiai mérések történetének legmelegebb éve. Újabb esztendő a közelmúlt rekorddöntő éveinek sorában, a szakértők szerint pedig ennek egyik legfőbb oka az, hogy hűtünk. Egyre többen.

Az Y Combinator nevű cég projektjének híre úgy szivárgott ki, hogy blogposztjukban álláshirdetést tettek közzé. A világ legokosabb városát szeretnék megtervezni.

Ugrásszerűen nő a városok légszennyezettségi szintje, de a lakott területeken sokszor még a talajvíz is olyan szennyezett, hogy még az érintése is veszélyes.

A huszadik század második felét a gyors városiasodás jellemezte. A folyamat újabb sebességre kapcsol, de a leggyorsabb most már a harmadik világban növekednek a metropoliszok. Ott híznak a leginkább a milliomosok magánvagyonai is.

Fogamzásgátló hormonokat kieresztő chip segíthetne a tudatos utód-tervezésben pár éven belül. Távirányítással lehet ki és bekapcsolni és akár 16 évig is képes működni. A technológia negyedévszázada készen áll.