A korlátozott fogamzásgátlás, a magas gyermekhalandóság, a gazdasági és kulturális tényezők, valamint a nők alacsonyabb iskolai végzettsége egyaránt szerepet játszik abban, hogy mekkora a termékenységi ráta egy-egy országban.

Sok helyütt a gyermekeket a jövőbeni támogatás forrásának tekintik, ami gyorsan növekvő népességhez vezet.

A termékenységi ráta általában magasabb a fejlődő országokban, mint az iparosodott országokban. Ennek részben az az oka, hogy a gyermekvállalás költsége nő, amikor a nők munkahelyeken dolgozhatnak. A nők részvétele növeli a termelékenységet, növeli a háztartások jövedelmét és serkenti a fogyasztói keresletet, ezért sokan úgy döntenek, hogy kevesebb gyermeket vállalnak.

Ennek eredményeként Európában sok olyan ország található, ahol nagyon alacsony a termékenységi ráta.

Az egy nőre jutó 2,1 gyermek a „pótlási ráta”, amely stabil helyzetben tartja a népességet. Ez az arány feltételezi, hogy nincs migráció, és a halálozási arány állandó marad (nincs hirtelen éhínség, betegség vagy háború).

A magas termékenységi ráta az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkához való korlátozott hozzáférést jelezheti, de az alacsony ráta a népesség csökkenéséhez vezethet, hacsak nem ellensúlyozza a bevándorlás.

A népesség csökkenése egészen más problémákkal jár: az időskori eltartotti arányok növekedése, visszaeső fogyasztói kereslet.