Kinshasa lesz a világ legnagyobb városa

A huszadik század második felét a gyors városiasodás jellemezte. A folyamat újabb sebességre kapcsol, de a leggyorsabb most már a harmadik világban növekednek a metropoliszok. Ott híznak a leginkább a milliomosok magánvagyonai is.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Jelenleg 7,2 milliárd ember él a Földön, 2050-re várhatóan 2,5 milliárddal gyarapodunk, kb. 9,5-9,7 milliárdra, a városlakók több mint fele félmilliós lélekszámúnál kisebb városban él. Több milliós városból már az 1955-ben sem volt hiány, de  2015-re már a hetvenet is meghaladta a megapoliszok száma, de 1955-ben csak 2 város rendelkezett 10 milliót meghaladó népességgel, most már 8 metropoliszban található 20 milliónál több lakó. Csakhogy a gazdasági és demográfiai folyamatok miatt nem ugyanazok a városok nőnek a leggyorsabban  - és a legnagyobbra - mint a 20. században gondolhattuk. A 20. századi toplistából ugyanis most csak kettő került fel a mostani szupergyorsan növekvő városok közé, derült ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) által közzétett ENSZ-adatokból, melyet az Urbanisation Project keretében gyűjtöttek.

New York. Fogynak a milliárdosaik? Nem, csak másutt lesznek többen.
(Fotó: freeimages)

Más toplista rajzolódik ki azonban, ha azt vesszük alapul, mely városok nőttek a leggyorsabban - de nem feltétlenül kerültek be a legnagyobbak közé.

  • Sencsen, mely a Kínába kihelyezett termelés fellegvára 1950-ben még csak egy kis halászfalu volt 3148 lakóval. Most 12 millióan lakják.
  • Meglepően kicsi a vidéki falukban és településeken élők aránya. Európában a lakosság 73 %-a él városokban, Dél-Amerikában 83 %, Észak-Amerikában 82 %. Afrika és Ázsia lakosságát hagyományosan falusiak alkotják, de mindkét földrészben gyorsan közelíti az 50 százalékos határértéket a városlakók aránya. Hamarosan ők lesznek többségben.
  • 1960-ban a Szahara alatti Afrika egyetlen olyan várossal bírt, melyben több mint egymillióan éltek. Ez volt Johannesburg. 1970-re már négy nagyvárosa volt, 2010-ben 33.
  • London és New York egyaránt 9-10 emberrel gyarapodik óránként. (Azt nem közlik a statisztikusok, hogy ez a gyerekszületéseket és a bevándorlásokat, a letelepedési engedélyt megkapó egyéneket is magában foglalja-e, de vélhetően igen.) Londonban 8,6 millióan élnek. Mumbai óránként 51 emberrel gyarapodik, Delhi 79 fővel.
Megavárosoknak hívják azokat a településeket, melyek populációja meghaladja a 10 milliót. Az emberiségnek jelenleg valamivel kevesebb mint 12,5 százaléka (minden nyolcadik ember) él ilyen metropoliszban, de a trendek szerint néhány évtizeden belül a bolgyó lakosságának fele ilyen közösségekben él majd.
Mégis megéri

2012-ben a Föld lakosságának 33 százaléka élt városokban, 2050-re ez az arány várhatóan meghaladja a 70 százalékot. Ez irdatlanul nagy logisztikai kihívásokat jelent és nagy tehertételt ró a környezetre. Elemzők szerint azonban nemzetgazdasági szempontból megéri élénkíteni a városiasodást: 2012-ben a gazdasági termelőtevékenység 55 százaléka városokban zajlott.

Sőt a milliárdosok száma is az új megapoliszokban nő a leggyorsabban. Ma már Peking a legtöbb milliárdos lakost magának mondó város. A listán lehagyta New Yorkot, eddig hagyományos ott lakott a legtöbb krőzus.

A Földön összesen 2188 milliárdos él, közülük Pekingben él 100, míg New Yorkban már "csak" 95. De országos szinten is legyőzte Kína az Egyesült Államokat a milliárdosok számát illetően.

A világ legnagyobb városai 1955-ben

  • Tokió 13,71 M New York + Newark 13,22 M Oszaka 8,62 M London 8,28 M Párizs 6,8 M Sanghaj 5,85 M Buenos Aires 5,8 M Moszkva 5,75 M Chicago 5,56 M Los Angeles + Long Beach + Santa Ana 5,15 M
A legnagyobb városok 2015-ben
  • Tokió 38 M Delhi 25,7 M Sanghaj 23,74 M Sao Paulo 21,07 M Mumbai 21,04 M Mexikóváros 21 M Peking 20,38 M Oszaka 20,24 M Kairó 18,77 M New York + Newark 18,59 M
A legnagyobb városok 2050-ben
  • Mumbai 42,4 M Delhi 36,2 M Dakka 35,2 M Kinshasa 35 M Kalkutta 33 M Lagosz 32,6 M Tokió 32,6 M Karacsi 31,7 M New York 24,8 M Mexikóváros 24,3 M
A jelenlegi demográfiai folyamatok alapján 2070-re Kinshasa lesz a világ legnagyobb városa.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?
Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. Az alapvető szociális, környezeti és gazdasági problémák megoldására irányuló közös célkitűzések mellett a program minden ország számára feladatokat határoz meg, de majd csak a végrehajtás folyamatában derülhet ki, hogy a célok elérése érdekében tett nemzetközi és nemzeti szintű intézkedések valóban közelebb visznek-e a fenntartható fejlődéshez. Dr. Faragó Tibor egyetemi tanár írása.

Véleményvezér

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo