Az Aarhusi Egyezmény a környezeti demokrácia alapja, amelyet Magyarország és még közel 50 másik állam írt alá. Ez az egyezmény garantálja, hogy a polgárok hozzáférhessenek a környezeti információkhoz, részt vehessenek a döntéshozatalban, és jogorvoslattal élhessenek, ha jogaikat sértik. Az Egyezményt aláíró országok közgyűlése, a Részes Felek Találkozója 2025. november 18-án figyelmeztetésben („caution”) részesítette Magyarországot, amely egy súlyos, rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben. Ez a figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba, ha a kormány nem hoz jelentős változásokat az átláthatóság és a társadalmi részvétel terén. Magyarországnak most választania kell: vagy végre biztosítja a nyilvánosság részvételét és a környezeti demokrácia alapjait, vagy számolnia kell további nemzetközi következményekkel – például korlátozhatják az Aarhusi Egyezményen belüli szavazati jogát. Ilyenre korábban egyszer került sor, Belarusz jogait függesztették fel 2021-ben, az Ecohome nevű civil szervezet felszámolásáért.

A jelentés rámutat arra is, hogy Magyarországon súlyosan szűkül a civil tér, a kormányzat pedig egyre ellenségesebben bánik a környezetvédelemmel foglalkozó civilekkel, ami tovább gyengíti a társadalmi párbeszédet és az érdemi részvétel lehetőségét.

„Az Aarhusi Egyezmény arról szól, hogy a környezeti ügyekben is demokrácia legyen: a kormányzat ne zárt ajtók mögött döntsön évtizedekre szóló energiapolitikai kérdésekben, hanem időben, teljes körű hozzáférést biztosítva vonja be a társadalmat” a döntéshozatalba – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „Ehhez képest Paks II ügye azt mutatja, hogy a magyar kormány még a minimumkövetelményeket sem teljesíti: nem teszi közzé a döntéseket megalapozó elemzéseket-számításokat, nem működik együtt a nemzetközi ellenőrző testületekkel, és a nyilvánosság továbbra is csak kész tényekkel szembesül.”