„A bizottság mostani döntése nem csak jogtechnikai kérdés, hanem üzenet mindenkinek, aki a környezetért, az egészséges ivóvízért, az erdőkért, a klímaválság kezeléséért vagy egy igazságosabb jövőért dolgozik” – mondta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. „Azt jelenti, hogy egy ország kormánya nem zárkózhat el, ha egy kockázatos atomerőmű-beruházásról, évtizedekre szóló, pl. akkumulátoripari stratégiákról, vagy éppen az erdeink, vizeink sorsát érintő kérdésről dönt: a nyilvánosságnak joga van látni a számításokat, feltenni a kérdéseit, és beleszólni abba, hogy milyen energiára épüljön a jövőnk, hogy milyen Magyarországon szeretnénk élni.”

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és a Greenpeace Magyarország szerint a genfi ülés egyértelmű jelzést adott: a formális figyelmeztetésen túl kimondta, hogy a kormánynak komolyan kell vennie az átláthatóságot és a társadalmi párbeszédet. Egy több ezermilliárd forintos, orosz technológiára épülő, évtizedekre meghatározó beruházás esetében nem elfogadható, hogy a döntések háttere elzárt maradjon a nyilvánosság elől.