Több mint tíz éve húzódó ügy Paks II körül

Az aarhusi eljárás Paks II kapcsán 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadvánnyal fordult az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához. A beadvány szerint a magyar kormány súlyosan megsértette az egyezményt az új atomerőmű előkészítése során: nem tette közzé az energiapolitikai döntéseket megalapozó háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, és nem biztosította érdemben a nyilvánosság részvételét.

2015-ben Genfben nyilvános meghallgatást tartottak, ahol a Bizottság, a beadványozó szervezetek és a magyar kormány képviselői – köztük a paksi bővítésért felelős kormánybiztos – ismertették álláspontjukat. 2016-ban a Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a Paks II környezeti engedélyét, amely ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be többek között a nukleáris hulladékkezeléssel, a baleseti kockázatokkal és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt; az ügy végül bíróság elé került.

2021. október 6-án a mostani jelentést is kiadó Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Aarhusi Egyezmény több rendelkezését Paks II és az energiastratégia előkészítése kapcsán, különösen az információhoz való hozzáférés, a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az ezekhez szükséges háttérelemzések közzététele területén. Ezt követően 2021-ben konkrét lépéseket írtak elő Magyarország számára a hiányosságok orvoslására.