2030-ra hatszorosára fog nőni a debreceni gazdaság.

2020-ra technikailag megvalósulhat a nagyrészt automatizált vezetés, ami leginkább hiányzik ehhez, az a megfelelő jogi szabályozás. Enélkül nem lépet a következő szintre az önvezető autók fejlesztése a Continental szakértői szerint.

Az Oregon állambeli Portlandban 12 emeletes toronyházat is felhúznak fából. Mivel a beton- és cementgyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik, részleges kiváltásuk akár környezetkímélő megoldás is lehetne - csak éppen az erdőt kell levágni hozzá.

A huszadik század második felét a gyors városiasodás jellemezte. A folyamat újabb sebességre kapcsol, de a leggyorsabb most már a harmadik világban növekednek a metropoliszok. Ott híznak a leginkább a milliomosok magánvagyonai is.

A vasúti sínek fölé építene bicikliutakat Londonban a sztárépítész Norman Foster. És még az is lehet, hogy a 220 kilométeres SkyCycle tényleg megvalósul.

Ötletversenyt hirdetett cégek és magánszemélyek számára intelligens város témában az európai uniós hátterű Climate-KIC. A legjobb tíz pályázat üzletfejlesztési tréningsorozatbon való részvételt nyer.

Nyolcvanhat évesen az emberek nagy része már réges-rég visszavonult. Nem így Frank Gehry, a világ egyik leghíresebb építésze. A hollywoodi filmekből ismert, aszfalttal kibélelt Los Angeles-folyót akarja revitalizálni.

Koszos, büdös, zsúfolt és omladozó város Kairó, mégis nagy turisztikai célpont békeidőben, mert a város közelében vannak a gízai piramisok. Az egyiptomi kormány új fővárost húzna fel a sivatagban a dubai Burdzs Kalifa építtetőjével. Sokan ellenzik a tervet, mondván egy drága, csillogó-villogó város nem oldaná meg a lakhatási szegénység problémáját.

Újabb, a mindennapokban hasznos funkciót kap 43 budapesti tűzcsap: a vészhelyzeteken kívül ivókútként funkcionálnak. Az ivókutak hiánya komoly probléma, amely most enyhülhet.

A Bikes vs. Cars című angol nyelvű svéd dokumentumfilm annak az esélyét vizsgálja, hogy a kétkerekű életvitel mikor kerülhet be a fősodorba, vagy stílszerűen a középső sávba. A válasz nem túl rózsás: a politikusok továbbra is a fosszilis gazdasági érdekeknek kedveznek. A filmet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Nem is olyan rossz dolog a hangyainvázió. New York hangyái évente 60 000 hotdognak megfelelő élelmet fogyasztanak el. Legalább ez a mennyiség sem a szeméttelepen végzi.

Június 30-ig még lehet jelentkezni a Nyitott Üzletek Fesztiváljára, amikor is az üres üzleteket egy hétig vagy egy hónapig ingyen üzemeltethetik a nyertesek.

2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése - összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.

Folytatódik a „Rögtön jövök!” programsorozat a főváros nyolc kerületében, aminek a célja a kiüresedett belvárosi üzlethelyiségek problémájának megoldása.

Babilon legendás függőkertjei talán eltörpülnek majd a 21. század ”függőleges növénytermesztést” meghonosító létesítményei mellett. Szingapúrban e módszer első ipari szintű alkalmazását látni a Sky Greens komplexum környékén. Az ”urban farming” fellegvárában lombkoronára hasonlító épülettornyokra lelünk, az üvegházakban pedig tálcákon termesztett salátákra. A hely a turisták számára is tárva-nyitva áll, sőt ingyenes gyorstalpaló kurzust is kínálnak önjelölt városi mezőgazdáknak.

A 2008-as gazdasági válság szellemvárosok sorát teremtette meg az egész földgolyón. A több százezer főre tervezett városokban ma sokszor egy lélek sem lakik. A hitelválság során az emberek elhagyták otthonaikat, vagy éppenséggel be sem költöztek az újonnan épült házakba. Íme, a világ öt leghíresebb szellemvárosa, a hitelmindenkinek.hu gyűjtése alapján, amelyet a 2008-as hitelválság teremtett.

Kelet-Szibériában, Jakutföldön, Mirnij (Mirna) város közelében található a világ legnagyobb mesterséges ürege, egy gyémántbánya, amelyet 2020-ra várossal „temetnének be”.

A pénzügyi és diplomáciai élet központja, az egyik legismertebb világváros felkészületlenül néz szembe a klímaváltozás miatt erősödő hurrikánokkal és árvizekkel. 2030-ig 2 milliárd dollárt kellene költetni árvízvédelmi fejlesztésekre, de kicsi az esélye, hogy a recesszió idején össze tudnak hozni ekkor beruházást.

Afrika egyes sivatagos területei alatt jelentős vízkészletek húzódnak, állapították meg a szakemberek legújabb mérései. A hozzáférés azonban összetettnek és költségnek bizonyulhat. Eközben a Bugsy Siegel gengszter által a nevadai sivatag kellős közepére megálmodott és felépített Las Vegasnak egyre súlyosbodó vízhiányok rémével kell számolnia.

Elkészült a Közép-Duna Térség gazdaságfejlesztését célzó program, melynek célkitűzéseiről a Dunaújvárosban 2. alkalommal megrendezett Danuwin - Közép Dunatérségi gazdaságfejlesztési konferencián számoltak be az Új Dunapolis Gazdaságfejlesztési Klaszter résztvevői és a stratégia kidolgozói.

Az "intelligens város" koncepció hozzájárul a városok fenntarthatóvá és élhetővé tételéhez úgy, hogy kihasználja az "okos technológiák" összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, amelyeket általában elvesztegetnek.

Egy ingatlanfejlesztő találta ki, hogy a megunt befőttes és alkoholos üvegek vandál módon történő ripityára törése helyett inkább kerekítsenek üvegdobáló, üvegtörő bulit a szelektív hulladékgyűjtés aktusa köré. A zúzást persze emberi kezek végzik. Az erőszakkal teli városi gettók sajátos sportjának ígérkezik az agresszió ökotudatos kiélése.

Az idei londoni Olimpiára érkezők olyan járdákon fognak közlekedni, melyeken a lépteik energiát termelnek. Az újrahasznosított gumiból készülő PaveGen a lépések okozta nyomásból létrejövő energiát hasznosítja.

A nagyvárosi élet a számtalan előnye mellett hátrányokkal is jár, például egészségügyi szempontból. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60, valamint az energiafelhasználás és a hulladéktermelés 75 százalékáért. A környezetszennyezés pedig az ott élő embereknek is árt.