A környező országok - főleg Indonézia - rendszeres erdőégetései miatt ugyan mindig irtó nagy a szmog, Szingapúr mégis öko-miniállamként kívánja reprezentálni magát. Ehhez jó oka van: élelmiszer-fogyasztása 93 százalékát importálni kénytelen a metropolisz, s a globális felmelegedés mellékhatása, az emelkedő tenger is már erősen nyaldossa a várost, ami miatt számos strandot, partszakaszt folyamatosan erősítenek és magasítanak.
Az ”Ázsia Svájcának” nevezett aprócska adóparadicsom 710 négyzetkilométer kiterjedésű, legzöldebb pontja pedig a 120 méter magas épületekből álló Sky Greens. Ennek tornyai lombkoronákra hasonlítanak - az ágakat vastraverzekből alakították ki.
Az itt meghonosított ”urban farming” lényege, hogy a növényeket vagy minimális, vékony rétegű táptalajba ültetve, vagy kifejezetten anélkül -szivacsba dugva- táplálják vízzel és ásványi anyagokkal (körülbelül úgy, mint amikor az embert infúzió-kúrára fogják hagyományos étkezés helyett). Mindezt megfelelő hőmérsékletű üvegházakban, helytakarékos módszerrel végzik.
A saláta 9 méter magasra nyúló, létraszerűen szintezett ágyásokban terem. A gazdaságos helykihasználás révén négyzetméterenként ötször több mennyiséget képesek előállítani a termelők, mint egy hagyományos farmon, ahol csak egy szinten (a rendes talajon) folyik a termesztés. ”Ez nagyon jól jön nekünk Szingapúr helyviszonyai között”, mondta a zsúfolt város fejlesztési minisztere. A cél most az, hogy a lakosság saláta-fogyasztásának legalább 10 százalékát helyben állítsa elő
Kranji Örökség Ösvényén 34 farm és agrár-vállalkozás nyitotta ki kapuit. Még a nemzeti parkot is úgy alakították ki, hogy bezöldesítették az épülettornyok tetejét. A Gyümölcsfa Ösvény 300 különféle fajtát vonultat fel. A nap végére az ökobarangolásban elfáradt turistákat lézer-show várja minden este.
