A rendszerváltás után nem volt maradéktalanul sikeres Budapest régiós vezetővé válása, ennek okai elsősorban az elmúlt 23 év elszalasztott lehetőségeiben keresendők – mondta György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a vásárlói szokások megváltozásával a belvárosi üzlethelyiségek kiüresedtek, szomorú képet festenek, de az I., II., IV., VI., VII., VIII., IX. és a XVIII. kerület együttműködésével elindult egy pozitív folyamat, melynek végén a belváros ismét vonzó kereskedelmi célponttá válik.
A tényleges kereskedelem elvonult a város központjából, és a közterek, találkozóhelyek is a plázákba helyeződtek át. A folyamatot nemcsak kereskedelempolitikailag kell megváltoztatni, hanem abból a célból is, hogy újra az utca legyen a közösség tere – hangsúlyozta Ughy Attila városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnok. A városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnok a kirakatokat borító egységes arculat kapcsán elmondta: nem eltakarni szeretnék az üres üzleteket, hanem fejleszteni a kereskedelmet és a társadalmi tudatot, a programhoz kapcsolódó most induló internetes felületen pedig bárki szabadon kereshet és kínálhat üzlethelyiségeket.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója arról számolt be, hogy a kampányban egy-egy sikeres vállalkozást jelenítenek meg a portálokon, amely azt üzeni a városlakóknak, induló vállalkozóknak, hogy az üzletben saját sikertörténetük kezdődhet. Az 1956-os forradalom és szabadságharccal párhuzamot vonva kijelentette: a pesti srácok valódi utóda ma a fiatal vállalkozó, aki itthon marad, bátran kezdeményez és üzleti sikert kovácsol.
Az 1990-es évek elején az épületek több mint 90 százaléka kerületi tulajdonba került, 2010-ben azonban már csak 7-8 százalék maradt ebből - mondta Szikszai Zsolt Erzsébetváros alpolgármestere. Erzsébetváros alpolgármestere a kezdeményezést méltatva jelezte: sok az ingatlannal kapcsolatos bírósági ügy és bízik abban, hogy pár éven belül az épületek visszakerülnek az önkormányzathoz.
A budapesti plázák koncepció nélkül épültek, és megfosztották a belvárost a kereskedelmet életben tartó fogyasztóktól – emelte ki Szatmáry Kristóf. A BKIK elnöke hangsúlyozta: a BKIK – amely az információs honlapot üzemelteti – elkötelezett a program mellett és bízik abban, hogy megfordítható a folyamat.
Finta Sándor főépítész arról számolt be, hogy november közepétől a „Rögtön jövök!” program keretében egy projekt galériát is üzemeltetnek a Kossuth Lajos utcában. A projekt galéria mint szakértői és nyilvános fórum célja az üres ingatlanok újszerű hasznosításának elősegítése, ezen felül nemzetközi workshopok és kiállítások keretében mutatná be más városok innovatív ingatlanmenedzsmentjének jó gyakorlatait, elősegítve a nélkülözhetetlen együttműködések megvalósulását, a budapesti önkormányzatokkal és további érdekelt szereplőkkel való közös munkát.
A Fővárosi Önkormányzat 2012 tavasza óta foglalkozik a kiüresedett üzlethelyiségek kezelésének témájával, a Rögtön jövök! ötletpályázatot idén márciusban indította el. A projekt keretében sikeres magyar vállalkozások kerültek bemutatásra, mely sikertörténetek kiválasztásához a három, a szilícium-völgyben világsikert elért magyar startup (Prezi, Ustream, LogMeIn) által alapított nonprofit szervezet, a Bridge Budapest nyújtott szakmai segítséget. A szervezet vezetője, Pistyur Veronika szerint, a sikertörténetek ismerete és tapasztalata hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több ember azt érezze, ezt akár ő is meg tudná csinálni; egy jó ötlettel, kemény munkával és persze némi szerencsével bárki létrehozhat világsikert Magyarországról elindulva.
A „Rögtön jövök!” programról a rogtonjovok.hu weboldal „Rólunk” menüpontja alatt, illetve a facebook.hu/rogtonjovok oldalon informálódhat.
