Kevesebb autó, több szeretet - mikor győznek a kétkerekűek?

A Bikes vs. Cars című angol nyelvű svéd dokumentumfilm annak az esélyét vizsgálja, hogy a kétkerekű életvitel mikor kerülhet be a fősodorba, vagy stílszerűen a középső sávba. A válasz nem túl rózsás: a politikusok továbbra is a fosszilis gazdasági érdekeknek kedveznek. A filmet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Rendkívül informatív doksival van dolgunk. Csak úgy sorjáznak belőle az adatok és kuriózumok a biciklizés modernkori történetéről. Gyanítom, hogy némely adalék a kétkeréken élőknek is az újdonság erejével hathat. Mégsem száraz ez a film: tele megkapó portrékkal olyan karakterekről, akik az alternatív kultúra kissé hóbortos figurái.

A film plakátja
forrás: bikes-vs-cars.com

Abszurdumok

Szerencsére Fredrik Gertten rendezőnek jó humorérzéke is van. Ritmusos vágásokkal vidám szimfóniát kerekít a koppenhágai taxisofőr tirádájából, aki szinte alig tud közlekedni a sok biciklista miatt. Vagy ott van az urbanisztika Sao Paolo-i professzornője, aki rühell kocsikázni. És persze, hogy baromi ügyetlenül vezet a utált járműben. Vagy a Los Angeles-i biciklitörténet-kutató, aki a kamera láttára idétlen ügyetlenséggel átmászik egy kerítésen (kivillantva a popóját), hogy megmutassa a századfordulón használt, deszkából kirakott pasadenai bicikliutat - pontosabban annak hűlt helyét.

A régi kocsikat gyűjtő amerikai polgárok találkozóján is sikerül Gerttennek kifiguráznia azt a macsó autókultúrát, amelynek lelkes tagjai státusz-szimbólumot és az énkép erősítését keresik a kocsikban (és találják meg).

Felszedik a biciklisávokat Torontóban

A film humora, ez az abszurdumokra érzékeny tónus nem narrációval és megjegyzésekből születik meg. A szituációk, az emberek megnyilvánulásai hatnak komikusan - a kerekek számától függetlenül, mindkét ideológiai oldalon.

Máskor a prezentált tartalom kínálja magát karikírozásra. Az autóreklámokból összeállított montázs például jól illusztrálja, hogy az autógyárak minden célcsoportot megcéloznak: a reklámok azzal hitegetik a vásárlót, hogy az autó gyógyír a magányra, erőt ad, sőt az ökotudatos lelkiismeretünket is nyugtathatjuk vele(!). Ezeket a lózungokat fél percbe sűrítve látjuk. Nevetést gerjesztő dózis, annyi biztos.

Leleplezések

És jöjjenek a film talán legérdekesebb leleplezései. Az autóipar az EU-ban sikeresen lobbizott azért, hogy az üzemanyag-hatékonyságra vonatkozó címkét a súly szerint számolják ki a hatóságok. Így minél nagyobb egy kocsi, annál zöldebb. Holott az üzemanyag fogyasztása kétségtelenül nem az.

Sao Paolo-i installáció. Egy a sok közül. Az elütött biciklistáknak állítanak emléket.

E szempontrendszerben tulajdonképpen a böhöm nagy harckocsi, a tank is jól szerepelt (D kategóriába tartozik, azaz a 4. szinten áll). A Mercedes Benz B besorolást kapott, pedig a dokumentumfilm készítői úgy tudják, e márkának van a legrosszabb üzemanyag-hatékonysága az európai versenytársak között. A Fiat csak az F-kategóriában végzett. Legalábbis a kritizált EU-szempontrendszer szerint.

Azt is megtudjuk, hogy a film szerint Merkel tulajdonképpen az autóipar zsebében van, a munkahelyek védelmére hivatkozva az ő érdekeikkel azonosul, holott pártja elvileg zöld-barát (lenne). A német kancellár asszony volt az, aki megvétózta a közlekedés emissziócsökkentésére vonatkozó EU-s törvényt 2013 júniusában. Persze a német parlamenti képviselők ingyen kocsikkal furikáznak. A szektor zászlóvivője, a BMW bocsátja a rendelkezésükre az autókat.

Jól kipellengérezi a film Toronto botrányos életű, crack kábítószer használáson rajtakapott, gyakran részeg- expolgármesterét, Rob Fordot is, aki azzal nyerte meg helyét, hogy a Toronto külvárosaiban élők kegyeit kereste. Eltörölte az autóregisztrálási díjat. És ugye ők azok, akik ingáznak lakóhelyük és munkahelyük között. Meg is kapta tőlük a szavazatokat.

Ember legyen a talpán, aki megtalálja itt a négy kerekét (... a négykerekűjét).

Paradigmaváltás

Többször is elhangzik ez -a Piac & Profit olvasóinak ismerős- kifejezés a filmben. Sajnos a városrendezési modellek sem igen segítik a kétkerekű kultúra terjedését. A legkirívóbb példa Sao Paolo: a metropoliszban bő 20 évbe telhet, mire sikerül biciklisávokat beszuszakolni a zsúfolt utakra.

A Who Killed the Electric Car című doksiból már megtudhattuk, hogy volt egy pont a történelemben (a 20. század első negyedében), amikor az elektromos autók befuthattak volna piacvezető termékként. Még a Ford cég is ilyen járművet gyártott. E svéd filmben az USA tömegközlekedésének szisztematikus leépítésére derítenek fényt. Los Angeles -ahol ma már gyalogosnak lenni is nehéz, mivel a közterületek 70 %-át autóutak fedik le- nemcsak a biciklizésnek kedvező századfordulós miliővel járt élen.

Egészen az 50-es évekig e városban volt a világ legjobb villamossín-hálózata. (Emlékezzünk csak a villamosra az Angelina Jolie főszereplésével készült Elcserélt életek című Eastwood-filmből.) Az autógyárak nyomására megszüntették az egészet, a villamoskocsikat kiselejtezték. Nagy vízcsatornákba dobták ahol máig tulajdonképpen vízfolyást fékező gátakként funkcionálnak.

A General Motors felvásárolta a helyi buszüzemeltető cégeket is és elsorvasztotta azokat. Az új autópályák építésekor is mindent elkövettek az autógyártók, hogy ne épüljenek biciklisávok. Így született meg a ma már jól ismert amerikai szuburbiás életmód. Ahol a család ki-be ingázik a külváros és a belváros között. Autóval.

A bicikklisávomat nem adom!

Ellenállók

A Sao Paolo-i biciklisták úgy döntöttek, a művészi megszólalást hívják segítségül hangjuk hallatásában. Mivel minden héten legalább egy embert halálra gázolnak a városban, már nemcsak demonstrációkat tartanak ("Fewer cars, more love", azaz kevesebb autót, több szeretetet - szól a szlogenjük), de a halálesetek helyén fehérre festett "szellem biciklit" helyeznek el, ami aztán kvázi köztéri szoborként szolgál, az aszfaltra pedig logót spréznek, ami jelzi a végzetes incidens helyét.

A film végkicsengése mégis optimista. Mivel egyes megavárosokban, mint Moszkva és Sao Paolo a forgalmi dugók olyan méretűvé dagadtak, hogy az emberek könnyen megússzák az autóban dekkolást, ha csak 1,5 órát araszolnak reggel és ugyanennyit este - most már könnyű amellett érvelni a politikusoknál, hogy a biciklisávoknak igenis van létjogosultságuk. A BRIC-országok feljövőben lévő, vagyonosodó középosztálya státusz-szimbólumnak tekinti az autót. De már-már okafogyott autót venni az ilyen nagyvárosokban, ahol közlekedni is alig lehet.

Az ingatlanpiaci szempont is fontos: a brazil nagyvárosban az épületek 60(!) %-a parkolóház! (Amikbe már autósávok sem férnek, vagyis az ember nem vezethet fel az emeletekre. A kocsikat alkalmazottak hozzák le liftekkel.) Milyen más lenne a világ, ha ezek az épületek az emberek lakhatását szolgálnák.

Tüntető felvonulás

A biciklis életvitel segít közelebb hozni egymáshoz az embereket - és nem igaz, hogy "megöli a bizniszt", vagyis hogy térnyerése munkahelyek elvesztésével járna. Az Oscar díjas Ütközések (Crash, 2004) című film éppen arról szólt, hogy a Los Angeles-i lakosok mennyire el vannak szigetelve egymástól az autóikban. Los Angelesben egy sugárúton kísérleti jelleggel biciklisávot létesítettek mindkét irányban. A lakosok eleinte tiltakoztak: az autók nem tudnak parkolni, tehát senki nem fog megállni a boltoknál, és lehanyatlik a negyednek. Épp az ellenkezője történt. Kávéházak nyíltak meg a szóban forgó úton, sőt még a bűnesetek száma is csökkent!

Az sem lebecsülendő tény -mutat rá a film-, hogy 5-6 éven belül az Y-generáció adja majd az új autóvásárló-közönség 40-50 %-át. Hogy ők milyen hozzáállással viseltetnek saját életmódjuk és az ökoszféra iránt, az fogja meghatározni az autókultúra jövőjét. (Itt olvashat az Y generáció igényeiről és vágyairól a munkahelyekkel kapcsolatban.)

Kissé woodstockosra sikerült a film debütálása a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon: a vetítést egy használaton kívüli, romos -egykor filmarchívumként működő épület- kertjében tartották, egy eldugott utcában a vasútállomás mögött. Javarészt szénabálákon és raklapokon ücsörgött a közönség, többen a kapunál megvásárolható gulyáslevest falatozták. Telt ház volt. (Még a kóbor kutyák is jót művelődtek a témában.) S a közönségből sokan természetesen biciklivel kerekeztek haza éjfélkor.

Ön szerint a városokban legyőzik valaha a biciklik az autókat?

Tudta?
  • Évente 7 millióan halnak meg világszerte a légszennyezettség miatt. 
  • Az EU-ban 30 millió ember szenved az autóutak okozta zaj miatti stressztől. 
  • A világ legbiciklibarátabb városai: Amszterdam & Koppenhága. Nem véletlen, hogy éppen e két országnak nincsen saját nemzeti autómárkája és autóipara. 
  • Amerikában az autók 50 %-át 3 mérföldnél (azaz 4,8 km-nél) rövidebb utakra használják. Vagyis ingázásra az egyén lakóhelyének környékén. Ezt a hosszt simán meg lehetne tenni biciklivel. 
  • 2012-ben 1 milliárd darab új kocsit vásároltak a Földön. 2020-ben ezek száma eléri a 2 milliárdot. 
  • Az USA lakosai átlagosan 25 napot töltenek az autójukban évente. Jövedelmük 25 %-át a közlekedésre (autóvásárlásra, benzinköltségre) fordítják. 
  • Koppenhágában 1000 kilométert tesz ki a biciklisávok hossza. A lakosok 40 %-a biciklivel közlekedik. Többen tekerik itt a kétkerekűt, mint az USA egészében. 
  • Torontóban 8000 dollárba került a Jarvis biciklisávok kialakítása. Rob Ford kezdeményezésére tüntették el ezeket. A felszedés költsége: 300 000 dollár. Az autósok egyre agresszívebben vezetnek: a városban 3 óránként elütnek egy gyalogost, 7 óránként pedig egy biciklist.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo