A világ városainak nagy része elvesztegeti az „okos" technológiákban rejlő átfogó lehetőségeket, mivel nem azonosítják a meglévő infrastuktúrában és az új digitális eszközökben rejlő összetett értéket. Az „intelligens város" koncepció átfogó módon közelíti meg a problémát a gyakran alkalmazott egyedi technológia-központú tervekkel szemben, így nagyban hozzájárul a városok fenntarthatóságához és élhetővé tételéhez - derült ki az Accenture Föld Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján.
2020-ra 5 milliárd ember fog városokban élni, így a városlakók lesznek a Föld erőforrásainak legnagyobb fogyasztói. Környezetvédelmi szempontból a városoknak határozottabb lépésekre lenne szükségük ahhoz, hogy visszaszoríthassák az üvegházhatású gáz kibocsátásukat. Mindeközben maguk a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal néznek szembe és a folyamatosan növekvő szükségletek miatt a városoknak egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelniük. Felmerül a kérdés, hogy mi az a megoldás, amely egyszerre javíthatja a városi élet minőségét és ösztönzi a fenntarthatósági célok eléréshez szükséges attitűd-változást?
- Hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatnak a városlakók számára,
- Nyomon követhetővé válik, hogy a kormányzat mennyit haladt előre a kitűzött célok, pl. a klímaváltozás megakadályozásában,
- A meglévő infrastruktúra kezelése optimalizálható és az új infrastruktúra beruházások hatékonyabban tervezhetők,
- A szervezeti silók áthidalhatók és az egyes szektorok közötti együttműködés javítható,
- Innovatív üzleti modellek alakíthatók ki, a privát és közszféra összehangolt szolgáltatásokat nyújthat.
„Városaink olyan infrastuktúrával és információs lehetőségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé tennék a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését, valamint javíthatnák a városi élet kényelmét és minőségét." - mutat rá Barát Péter, az Accenture közmű iparági igazgatója. „Ennek a potenciális lehetőségnek a kiaknázásához azonban az szükséges, hogy a városvezetés elkötelezze magát és megfogalmazza társadalmi, környezeti és gazdasági céljait, melyek az „okos" technológiák integráltabb alkalmazásával elérhetővé válhatnak."
Nem csupán technológia
A világ városainak nagy része egyelőre nem ismerte fel, hogy az „intelligens város koncepciót" átfogó módon kell megközelíteni, hogy az elérhető előnyök maximalizálhatók legyenek. Az Accenture megközelítése nem csupán technológiai oldalról közelít, hanem egységes keretbe foglalja azt a módszert és szempontokat, amelyek hozzásegítenek az intelligens város koncepció megvalósításához, figyelembe véve az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, iroda- és lakóépületeket, egészségiügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, hulladékkezelést, oktatást, kultúrát, idegenforgalmat és a közigazgatást. (Saját kertje is lehet bárkinek, akár a város közepén.)
„Magyarországon is érdemes a városoknak felmérniük az intelligens város koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését ezzel hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez." - mutat rá Barát Péter.
Stratégiai megközelítés
A városoknak olyan mutatókat kell meghatározniuk az okos projektek mérésére, amelyek könnyen értelmezhetőek és lefordíthatóak pénzügyi és nem-pénzügyi értékek nyelvére és amelyek ezáltal összehasonlíthatóvá teszik az egyes kezdeményezéseket és az azok által hordozott értéket, valamint azt, hogy a projekt mennyiben járul hozzá az eredileg kitűzött célok eléréséhez. Mexikóváros esetében például a cél a jobb közbiztonság, a munkahelyek teremtése és az elektromos hálózat megbízhatósága lehet, míg pl. Koppenhága a CO2 semleges főváros címre törhet 2025-ig.
Egy egységes városi célrendszer és az azt nyomon követő mutatók lehetővé teszik, hogy összehasonlítsák a relatív megtérüléseket, és fontossági sorrendet állítsanak fel a projektek között (például okos mérés vagy útdíj bevezetési projekt) valamint méretgazdaságosságot érjenek el azáltal, hogy meghatározzák, hogy milyen technológiai háttérrel valósítható meg egyszerre több projekt.
Megfigyelve az „okos város" projekteket szerte a világon láthatjuk, hogy ezek más-más célok elérése érdekében és eltérő alapokon valósultak meg. Hogy jobban megértsük a smart city kezdeményezések előnyeit és kihívásait jó példa lehet Amszterdam, ahol folyamatban van egy nagyszabású kezdeményezés az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság javítását szolgáló projektekkel, melynek célja a városi környezet zöldebbé, tisztábbá és vonzóbbá tétele.
Partnerség
A köz- és magánszektor együttműködésének megteremtése alapvető és bevonhatóak a városlakó polgárok is azzal, hogy érdekeltté teszik őket a változásban. A hatékony együttműködés elősegíti, hogy a különböző területek szakértői tanuljanak egymástól, reagálni tudjanak mind a városi emberek és az ott működő vállalkozások igényeire,beazonosítsák a kockázatokat és előnyöket minden érintett szemszögéből.
Mivel a városok befolyásolják bolygónk egészségét, az intelligens város program fontos minden állampolgár számára, függetlenül attól, hogy hol él. Ha a városok készek koncentrált, költséghatékony intézkedésekkel „okos" megoldásokat bevezetni szolgáltatási rendszerükbe, azt holisztikus stratégiai megközelítéssel kell megalapozniuk. (A városok egészségügyi kockázatot is jelentenek a lakóik számára. Itt olvashat arról, hogy mit lehet tenni ez ellen.)
