A digitalizációnak kulcsszerepe lesz a folyamatban.

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest pedig 30 éven belül válhat okos várossá, derült ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia rendezvényének közönsége körében végzett felmérésből.

Egyre másra húzzák fel a magasabbnál-magasabb lakóépületeket fából, megdöntve a korábbi magassági rekordokat. Az acél a 19 század építőanyaga volt, a beton a 20. századé, ezt követné a fa a 21. században? Érvek amellett és az ellen, hogy ez miért (nem) zöld megoldás.

Miután hosszú évtizedekig a hideg beton, fém és üveg voltak a világ nagy építészeinek legkedveltebb anyagai, mostanában egyre inkább a faépítészet felé fordulnak. Akár toronyházak is készülhetnek a természetes anyagból.

A fát kémiai eljárással tették áttetszővé a University of Maryland kutatói. Jobb hőszigetelő, mint az üvegablak, erősebb, mint az acél, és a napkollektorok elé helyezve még azok hatékonyságát is 30 százalékkal emeli.

Egy vietnami cég gépek helyett természetes megoldásokkal oldja meg a beltéri légkondicionálást lakóépületben éppúgy, mint luxushotelben. Kínában és Indonéziában is elkezdték alkalmazni a módszert.

Ha nem is kacsalábon, de forognak a legújabb környezetbarát otthonok, az időjárási és fényviszonyok szerint mozognak körbe.

Ahhoz, hogy az ember faházat építsen, rendszerint sok-sok szög szükségeltetik. De nem a Penda nevű pekingi cég építményéhez. A bambusznáddeszkákból összerakott lakóépület elemeit csakis köteleket tartják össze. A bambusz elképesztő tulajdonságokkal és előnyökkel bír.

Menekültek számára tervezte a jordániai-kanadai építésznő az innovatív sátrát, amely fenntarthatóbb, mint az otthonok többsége. Vízálló, szellőzik, képes napenergia tárolására és vízgyűjtésre is. Álomszerűen hangzik? Pedig megvalósul.

Ezek az épületek vonulnak majd be az urbanizmus történetének lapjaira, mint 2016 mérföldkövei. Csak kettő közülük a kimondottan környezetbarát építmény. Úgy tűnik, kedvelt formai inspiráció manapság a madár.

Az Oregon állambeli Portlandban 12 emeletes toronyházat is felhúznak fából. Mivel a beton- és cementgyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik, részleges kiváltásuk akár környezetkímélő megoldás is lehetne - csak éppen az erdőt kell levágni hozzá.

A csináld-magad, azaz "DIY: do it yourself" hullám meghódítja az építőipart is, veszélybe sodorva a nagy építési vállalatok megélhetését. Amszterdamban emeletes házat építenek nyomtatással, de az űrhajósok is ilyet használhatnak.

Nem minden passzív háznak kell posztmodern formát öltenie. A környezettudatos vállalkozásvezetés doyenje, dr. Georg Winter Hamburban 19. századi stílusjegyekkel csinosította a modern ökoház-technológiát. Állítása szerint ez az első ilyen megoldás a világon.

A Szilícium-völgyben sem fenékig tejfel az élet. A jól kereső mérnökök és programozók kénytelenek 14 négyzetméteres konténereket bérelni, annyira nagy a lakáshiány San Franciscóban és környékén.

A gondolatébresztő, művészeti installációszerű megoldásoktól az élhetőbb, gyakorlatiasabb otthonokig széles a spektrum. Visszatérő elem a meglévő anyagok, eszközök újrahasznosítása, a mindennapi élethez szükséges használati tárgyak számának csökkentése és a lakótér radikális minimalizálása. Ha nem is egy az egyben megvalósíthatók ezek az otthonok, ötleteket lophatunk a projektekből.

Mexikóváros új repülőtere a világ egyik legnagyobb és legfenntarthatóbb repülőtere lesz, mely 2018-ra fog elkészülni. Már az építkezésnél is ügyelnek arra, hogy a lehető legkevesebb környezeti kárt okozzák.

Tegnap este adták át a 2 millió dollár összdíjazású, negyedik alkalommal meghirdetett Holcim Awards fenntartható építészeti világverseny afrikai és közel-keleti régiójának díjait Bejrútban. A versenyen a pécsi Szabadics Attila és Rácz Mónica (ArchSus Csoport) menekülttáborokban létesítendő egészségügyi központ és iskola tervét különdíjjal jutalmazták.

Magyar díjazott is van a Holcim Awards fenntartható építészeti világverseny európai színterén! A fiatalokat díjazó "Next Generation" szekcióban egy költői jelzővel illetett sótalanító berendezés nyerte el a zsűri tetszését.

A Szitakötő egy önfenntartó ökováros víziója, amely a forradalmi függőleges farmgazdálkodással teljesen önellátó, és csak megújuló erőforrásokból táplálkozik. A világ egyik legzsúfoltabb városán segíthetne.

Fontos a környezetbarát építőanyag, de nem minden áron. Ráadásul a vevők többsége mást hisz az áráról, mint amit megadna érte, és amennyibe valójában kerül. Ám sok helyen mégis alkalmazzák a környezetkímélő anyagokat.

A humanitárius válsághelyzetekben az innovatív tervezést a hétköznapi építőanyagok felhasználásával ötvöző Ban Sigeru japán építész nyerte el a 2014-es Pritzker-díjat, az építészek "Nobel-díját".

Már lehet pályázni a negyedik alkalommal meghirdetett Holcim Awards versenyen. A 2 millió dollár összdíjazású versenyen az iparág szakértőinek vezető projektjeit és a következő generáció merész ötleteit egyaránt várják. Olyan pályaművekre számítanak, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz az építészet és építőipar, táj- és városi építészet, valamint az építőanyagok és -technológiák területén. A pályázatokat a www.holcimawards.org oldalon lehet leadni 2014. március 24-ig.

A szennyvizét teljes mértékben újrahasznosítónak és zéró emissziósnak tervezett Masdar City 40 000 lakosnak ad otthont – és időközben szép csendben alacsony kibocsátású várossá vált. A 22 milliárd dolláros projekt befejezését 2025-re tolták ki.

A városok világszerte egyre nagyobbak és népesebbek, és ez a folyamat nem is nagyon fog megfordulni. Hogy ne füstokádó, ember- pénz- és földevő szörnyetegek legyenek, hanem fenntartható életterek, azért közösségi és egyéni szinten is tenni kell.

Kistérségenként 800 millió - 1 milliárd forint beruházással 40-50 munkahelyet lehetne teremteni a helyben termelt kender feldolgozásával, a kinyert rostokból hőszigetelő anyag és kenderbeton készíthető.

A napjainkban egyre gyakrabban zöldellő tető egyáltalán nem új találmány. Már az ókorban is gyakran használták az előkelőségek palotáit építők. A 21. században azonban nem a gazdagság és a fényűzés szimbóluma, sokkal inkább a városokból kivesző zöldterületek pótlásának egyik helytakarékos és ökológiailag is hasznos eszköze.

Környezetvédelem, költségcsökkentés, tiszta energia ingyen - ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják a napelem-forgalmazó cégek a hazai kis- és középvállalkozásokat. Pedig magas beruházási költségű, komoly utánajárást igénylő technológiáról van szó. De nagy valószínűséggel az, aki egyszer belevágott, csak azt bánhatja meg, hogy nem nagyobb teljesítményű rendszert telepített.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) javaslata szerint a bevételek fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően klímavédelemre fordítandó pénzeket elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve egy ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására fordíthatnánk. 

Vancouver már tavaly is dobogós volt a világ legzöldebb városának címéért kibontakozott versenyben, Koppenhága és San Francisco mögött a harmadik helyen állt. A nyugat-kanadai város azonban nem éri be ennyivel: most, hogy a Rio+20 tanácskozáson a világ nagyjai elismerték a közösségek kiemelt szerepét a fenntartható fejlődésben, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra maga kerüljön az első, minden versenytársánál zöldebb helyre.

Kevesebb, mint száz nap van hátra a következő, londoni nyári olimpiai játékokig, és a sportolók mellett a város is gőzerővel készül a megmérettetésre. London - többek között azért is, mert négy éve Pekingben kapkodó környezetvédelmi intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a körülmények megfelelőek legyenek - az első perctől kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését.

Egy komplex területfejlesztési mintaprojekt keretében elkészült Norvégia első aktívháza. A széndioxid-semleges aktívházak száma Európa-szerte gyarapszik. Egyre több országban alkalmazzák a fenntartható működés mellett az élhető beltéri környezetre is tekintettel lévő építészeti megközelítést.

A hulladékról szóló 2008/98/EK irányelv 2020-ra az építési-bontási hulladékok legalább 70 százalékos hasznosítására kötelezi a tagállamokat. E célkitűzés eléréséhez az építőipar és a hulladékipar közötti párbeszéd és együttműködés nagyban hozzá tud járulni, ezért is szerveznek május 16.ára egy konferenciáz és szakmai dialógust a témában.

Az "intelligens város" koncepció hozzájárul a városok fenntarthatóvá és élhetővé tételéhez úgy, hogy kihasználja az "okos technológiák" összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, amelyeket általában elvesztegetnek.

Európában több mint egymillió, Magyarországon 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása.  A magyar ingatlanállomány esetében akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét.

Ha elkészül, a pittsburgh-i Phipps Növényház és Botanikus Kert viktoriánus stílusú üveg és acél épülete jó eséllyel pályázhat a fenti címre. Képes lesz megtermelni a saját energiaszükségletét, és saját szennyvízkezelő rendszerrel is rendelkezni fog.

Az ingatlan szakemberek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság a legfőbb prioritású stratégiai kérdés, mellyel az irodaingatlan szektor döntéshozói az elkövetkezendő tíz évben szembesülni fognak. A hazai szabályozási környezet egyelőre le van maradva.

Történelmi okoknál fogva Magyarországon rendkívül alacsony az önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások száma. Tovább rontja a képet, ha az új építésű bérlakások statisztikáit fürkésszük. Éppen ezért fontosak a példák. Az alábbiakban egy párizsi szociális bérházat mutatunk be, aminek külön érdekessége, hogy az épület gazdaságos üzemeltetése okán a tervezők passzívház megalkotását célozták meg.

Az utóbbi két évben Európa számos országában épültek szén-dioxid semleges aktívházak. A koncepció tovább hódít: nemrég Oroszországban is felépült az első aktívház.

Védelmébe vette Sir David Attenborough a híres glyndebourne-i operafesztivál helyszíne közelébe telepített szélturbinát, miután helybeliek panaszkodtak a zajára.

Legújabb elemzésében a CBRE bemutatta Fenntarthatósági Jegyzékét (Sustainability Checklist), mely egyértelmű alapot teremthet ahhoz, hogy az értékbecslők a fenntartható épületek tulajdonságait és innovációit az ingatlanok értékéhez viszonyíthassák.

A Holcim meghívására a Svájci Nagykövetségen gyűlt össze a hazai építészet számos képviselője, hogy meghallgassák Edward Schwarz, a Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a Fenntartható Építészetért) elnökének gondolatait a fenntartható építészetről, valamint, hogy megismerjék azt a három hazai projektet, amelyet a Holcim Hungária Zrt. a legjobbnak ítélt az idén először kioszott magyar díjon. Egy erdei fűrészmalom, egy intelligens napház és a pluszenergia-gyár bizonyoult a legjobbnak a bírák szerint abból a 32 hazai projektből, amely idén érkezett a Holcim Awards for Sustainable Construction építészeti világversenyre. 

A fenntartható életmód részeként az energiafelhasználás csökkentése és az élhető belső környezet kialakítása is fontos téma volt az október közepént alakult „Green Growth Leaders" (GGL) nemzetközi szervezet konferenciáján. A zöld gazdaságot és a fenntartható növekedést konkrét lépésekkel támogató kezdeményezéshez olyan szakemberek adták nevüket, mint a közismert brit szociológus, Anthony Giddens vagy Nobuo Tanaka, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) igazgatója.

Gyökeresen változik manapság az irodai környezet, ráadásul a változás sebessége gyors. Az üzleti élet szereplőinek egyre sokrétűbb spektrumot kell belátniuk ahhoz, hogy hatékonyan tudják kiválasztani a cég munkahelyét. Ebben segít a Jones Lang LaSalle Offices 2020 piackutatási programja.

Az irodabérlettel kapcsolatos kérdések a négyzetméterár meghatározása után kezdődnek. A műszaki felszereltség szintje és az irodában fellelhető zöld megoldások nem csak a fenntarthatóság, de a költségek szempontjából is döntő szempontúak. 

A zöld építés létfontosságú a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében és az erőforrás-hatékonyság növelésében. Európa épületeinek zöldebbé tétele háromszoros előnnyel jár, a Föld, annak lakói, és a gazdaság szempontjából egyaránt.