Negyven különféle típusú szolárpanel csapolja meg a napsugarak energiáját a brit építész, Lord Norman Foster (akivel korábban készült interjúnkat itt olvashatja) által tervezett városban. A tökéletes négyszög alakú város, melynek hossza minden irányba egy mérföld, 7 méteres lapon fekszik, hogy alatta is kiaknázhassák a sivatagi szél erejét.
A tömegközlekedést úgy oldotta meg a New York-i Hearst Tower, a bilbaói Guggenheim Múzeum vagy a hongkongi HSBC bankszékház által híressé vált Foster, hogy a föld alatti szintre száműzte a logisztikát. A polgárokat vezető nélküli elektromos autók várják, melyekbe egy képernyőn kell betáplálni a célállomást. Egyébként pedig inkább sétáljanak – úgyis kell a testmozgás, mivel terjed az elhízás a régióban.
Ősi minták alapján
Foster és munkatársai az ősi arab építkezési formákat tanulmányozva, sivatagi tradíciókból kiindulva alkották meg az ökovárost. A régi arab civilizációkban, a házak szorosan egymást követték, hogy a perzselő naptól eltakarják a lakosságot és megőrizzék a szűk sikátorok árnyékosságot. Az utcákat a nap kelet-nyugati járására merőlegesen alakították ki, hogy árnyékban maradjanak. A 16. századi jemeni település, Shibam és a szíriai Aleppo citadellája szolgáltak inspirációul. A régi arab településeket rendszerint dombtetőre építették, hogy az erős szelek is segítsék hűvösen tartani a lakhelyeket. Volt, ahol magas tornyokat használtak arra, hogy a város utcáira, lefelé irányítsák a szélfúvást.
Hasonló megoldás révén Masdar City 21 Celsius fokkal hűvösebb, mint amilyen e trükk nélkül lenne a hőmérséklet. Ezzel természetesen sikerült azt elérni, hogy az energiafogyasztás jelentős része ne a légkondicionálásra menjen el.
Új alapanyagok
A település környezetbarát alapelvei ösztönző erővel hatottak a beszállítókra: az anyagfelhasználást illetően eleinte tabunak számított az alumínium és a hagyományos beton használata, mivel Foster úgy érezte, ezek előállítása sokkal nagyobb üvegházgáz-kibocsátással jár, mint amit el lehetne fogadni egy ilyen zöld város felépítésének ökológiai lábnyomában.
A gyártók kihívást láttak a tilalomban és olyan alumíniummal álltak elő, melynek elkészítése 90 %-kal kevesebb kibocsátással jár, mint korábbi termékeik.
Masdar City egy hasonló méretű konvencionális város energiafogyasztásának csak az egynegyedét használja el. És még ezt is önmaga termeli meg – javarészt napenergiás eszközökkel, valamint a hulladék és szennyvíz energiává alakításával. A szolárpanelek 21,8 hektáros területet foglalnak el a város mellett. Foster a város 2010-es megnyitásakor a New York Times-nak elismerte, Masdar City kicsit olyan érzést nyújt, mint Disneyland: hiszen ott is a föld alá rejtették a kommunális szerviz funkciókat.
Masdar City egyetemének kollégiuma állítólag nem koedukált, a lányok és fiúk külön épületekben laknak. A felnőttlakosság magánlakásait is arab szokás szerint cizellált szűrőkkel látták el, hogy a szemközti házakból ne lássanak be az ablakokon.
Nemrég 2025-re tolták ki az építkezés befejezésének határidejét: teljes kapacitásával Masdar City egy nap 90 000 lakosnak ad majd otthont.
- Kiterjedés: 6 km2
- Elhelyezkedés: Abu Dhabitól 17 kilométerre
- A recesszió miatt 18,7 és 19,8 milliárd dollár közötti összegre faragták le a kivitelezési költségeket. Ez azzal is jár, hogy a zéró emissziós célkitűzést alacsony kibocsátásúvá változtatták. Vagyis a városnak lesz némi légszennyezése.
- 2011-ben a város elhalasztotta azt a 2,2 milliárd dolláros beruházást, melynek keretében hidrogénenergia-eszközöket és szolárpaneleket előállító gyárat húztak volna fel a város mellett, a BP-vel közös vegyesvállalatként. Egy vékony szolármodulokat készítő gyár építését is lefújták Abu Dhabi mellett. Mindkét esetben az tett be a projektnek, hogy állami támogatás nélkül a vállalkozás nem lett volna gazdaságos.
