Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, ami 9,8 százalékos munkanélküliségi arányt jelent. Magyarországon jelenleg az aktív népesség 10,9 százaléka, azaz 467.000 fő regisztrált munkanélküli. (Foglalkoztatási helyzetképünket itt olvashatja.) Ehhez csakúgy, mint más uniós tagállamokban, itthon is jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság recessziója és az építőipar, amely a KSH adatai szerint 2006-ban még 141.000 ezer főnek adott munkát, de 2011-ben hivatalosan már csak 115.000 fő megélhetését biztosította. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2012 elején, 500 építőipari vállalkozás megkeresésével készített felmérése szerint rövidtávon nincs kilátás e helyzet javulására, ugyanis a megkérdezett szakemberek 42 százaléka szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma a következő 6 hónapban tovább csökken majd, miközben mindössze az építőipari vállalkozók 16 százaléka számít növekedésre az iparágon belül.
Az Európai Unió építőiparának ez évre prognosztizált enyhe, 2,5 százalékos növekedésével szemben Magyarországon az építőipar tehát várhatóan tovább stagnál (A GKI előrejelzése szerint újabb 5 százalékos visszaesés várható), az új lakások építésének minimálisra csökkent, 2006 óta tartó folyamatos visszaesése miatt. A KSH adatai szerint még e stagnálás is mindössze néhány nagyobb volumenű szálloda, kereskedelmi és logisztikai épület építésének köszönhető, így nem csoda, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene továbbra is jelentősen, több mint 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, éves európai összehasonlításban pedig Portugáliával együtt, az építőipari termelés volumen listájának végén található. A jelenlegi helyzetre és az iparág fellendítésére megoldást csak a már meglévő, régi épületek energiahatékonysági fejlesztését és szigetelését magában foglaló, átfogó épület-felújítások állami ösztönzése és támogatása jelentene, ami nagymértékben járulna hozzá az európai és a hazai munkahelyteremtéshez is.
A most indult „Újítsd fel Európát" elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahely létrehozását segítené elő, mert minden, az épületfelújításba invesztált 1 milliárd euro 7.000 új munkahelyet teremt. A kihívás persze Európa szerte ugyanaz, mint hazánkban: az épületek felújítási arányát a jelenlegi 1 százalékról 3 százalékra növelni 2020-ra.
„Számításaink szerint, amennyiben Magyarországon minden évben beszigetelnénk a 2,8 millió ingatlanból álló családi ház állomány 10 százalékát, az 10 éven át mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetetett 1 forintiját, az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50 százalékos intenzitással támogatná" - tette hozzá a szakember.
Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada, az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés 2-4 év alatt megtérül.
A Knauf Insulation szakemberei a sikeres nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.
E folyamat - az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevétel, a növekvő foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan pedig a csökkenő munkanélküliségi járadék kiadások révén - az állam számára is pozitív eredményt, bevételt eredményezne, amelyet tovább növelne a csökkenő kibocsátás révén értékesíthetővé váló CO2 kvótából származó állami bevétel.
