A fenntarthatóság azt jelenti, hogy egyensúlyt találunk a társadalmi felelősség, a környezeti teljesítmény és a gazdasági növekedés között. A három tényezőnek egyszerre eleget tevő, az élet bármely területén megvalósuló fejlesztés tudja csak fenntartható pályára állítani a világot, mutatott rá Edward Schwarz. A Holcim Alapítvány elnöke a díjátadó gálaesten mondott beszédében leszögezte azt is, hogy csak a mások által is követhető, a világ számos pontján hasznosítható ötlet lehet fenntartható. (A díj idei nemzetközi nyerteseiről itt olvashat.) A zöld építés létfontosságú a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében és az erőforrás-hatékonyság növelésében. Európa épületeinek zöldebbé tétele háromszoros előnnyel jár, a Föld, annak lakói, és a gazdaság szempontjából egyaránt.
Az eseményen Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy milyen fontos a hazai fenntartható építészet térnyerése szempontjából, hogy idén már 32 magyar projekt vett részt a Holcim Awards for Sustainable Construction versenyen.
– Ezért is döntöttünk úgy, hogy megalapítjuk azt a hazai díjat, amely az európai zsűri elé került projektek közül a három legjobbat részesíti elismerésben. A nyertesek egy egyedülálló tanulmányúton vehetnek részt Sevillában, ahol megismerkedhetnek a 2005-ös Európai Regionális döntőn bronzérmet nyert és időközben megépült Metropol Parasol projekttel.
A zsűri – Szekér László, az Építészek Nemzetközi Szövetsége Megújuló Források Munkacsoport magyar tagozatának (UIA-ARES) vezető építésze, Ertsey Attila, a Magyar Építész Kamara alelnöke és a "Négy negyed, egy egész" című pályázatával korábbi európai aranyérmes Janesch Péter – Ifj. Kistelegdi István, Szabadics Attila és Szász János, valamint Beke András pályázatát találta a legjobbnak.
Beke András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója a „Fafeldolgozó malom az erdőben” című pályázatával a határmenti települések elnéptelenedésére keresett mások által is követendő megoldást, mely munkalehetőséget biztosít az ott élőknek, megakadályozva ezzel az elvándorlást. A projekt jó példa arra, hogyan élhet az ember összhangban a természettel. – A terv egy jellemző társadalmi-településfejlesztési problémára ad építészeti választ. Az egyközpontú ország, a túlzott urbanizáció és a helyi gazdaság hiánya kiszolgáltatottá teszi a településeket, és a javak termelése helyett azok behozatalára kényszerülnek. A projekt egy családi fafeldolgozó üzemre tesz javaslatot, mely a helyi gazdaság egyik alapsejtje a tervezési helyszínen. A válasz modellértékű, építészeti nyelvezete épít a hagyományra – a tanyaudvar és a szeres település sajátságait ötvözve, visszafogott, de elegáns formálással – idézte a zsűri értékelését a Magyar Építész Kamara alelnöke. A modellértékű megoldás magas színvonalon elégíti ki a Holcim értékelési szempontjait, amelyekről Edward Schwartz is beszélt. Innovatív ötlet, amely sokszorozható, igazodik az adott területen élők életmódjához, lehetőségeihez, az épület működtetése és létrehozása nem csupán ökologikus, hanem a lehető legegyszerűbb, a gépesítést a minimumra szorító megoldásokat javasol, gazdaságilag is fenntartható módon. A Jövő Generációja kategóriában kiemelkedő és praktikus szociális érzékről tesz tanúságot.
Ifj. Kistelegdi István építész, a Holcim Hungária Zrt. másik különdíjasának „RATI – többletenergia gyár és irodaépület” című pályázata az irodaépületek energiatakarékosságának növelésére tesz javaslatot a hőveszteség minimalizálása révén. A zsűri értékelése szerint ez a terv szerencsés példa a megbízói bizalom és a tervezői kreativitás találkozására. Egy ipari épületről van szó, ahol mód nyílott a klímatudatos tervezésre, mely messze elkerüli a rutinmegoldásokat, és az egyedi feladatra szabott megoldást keres.
– Ez egy ipari épület, ahol nem cél a reprezentatív esztétizálás, a technológia az elsődleges. A klímatudatos tervezés itt az épület struktúráját alakítja. A passzív szellőzés innovatív megoldása, a Venturi-tárcsával ellátott szellőzőkémény megvalósulása esetén mérhető adatokhoz juthatunk, mely később adaptálhatóvá teszi a megoldást – hangsúlyozta Ertsey Attila. A vegyes szerkezeti megoldás fát is alkalmaz, ötvözve a beton-acélszerkezetekkel. Az épületgépészeti-építészeti megoldások széles választékát vonultatja föl a projekt. Kompromisszum nélküli megoldásokat keres, az öncélúságot elkerülve.
Az idén először kiosztott hazai elismerés harmadik kitüntetettje az ArchSus Group két építésze, Szabadics Attila és Szász János. A Main Awards kategóriába érkezett „Intelligens napház” projekt a budapesti Hármashatár-hegyre tervezett költséghatékony, mondhatni zéró energiát felhasználó épület, amely hagyományos anyagokból is megépíthető építészeti megoldást kínál. A projekt alapkoncepciója az volt, hogy egy olyan családi házat tervezzenek, melyet később két különálló egységre is szét lehet választani.
A háromtagú hazai zsűri szerint régóta időszerű a Napház továbbgondolása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményei fényében. A tervek szerint az épület felhasználja a szolár-építészetben mérföldkőnek számító pécsi Napház tapasztalatait, Szász János közreműködése révén is. Az épület hagyományos építéstechnológiákat – tégla, vályog, nád, kétrétegű üvegezés – ötvöz a Trombe-fallal, azt kombinálva a transzparens üvegbetonnal. Az aktív és passzív elemek kombinációjával zéró fűtési energiás épületet hoz létre. – A téli és nyári üzem modellezése érdekes kísérleti épületet mutat. A színvonalas építészeti formálás és a működési modell példaértékű, melyet egy monitorozott megépült épület tenne igazán meggyőzővé – mutatott rá Ertsey és hozzátette: a zsűri reméli, hogy a díj odaítélése támogatja a megvalósítás folyamatát.
