A „zöld” épületek észrevehetően piacképesebbek a bérlők számára, hiszen ők nagyra értékelik az alacsonyabb üzemeltetési költségeket, ám még nem teljesen tisztázott, hogy ezek az előnyök hogyan járulnak hozzá a tőkeértékhez. A piacon mindenesetre elvárás, hogy az új, első osztályú épületek „zöld” jellemzőkkel is rendelkezzenek, bár arra még nincs bizonyíték, hogy ezzel bármi felár elérhető.
– A jelen piaci helyzetben a hagyományos jellemzők – a lokáció és a minőség – maradnak a legfontosabbak, de egy épület jó fundamentumokkal, fenntarthatósági jellemzőkkel kiegészülve kifejezetten jól eladható lehet. A jövőben viszont, ahogyan a piac fejlődik, és a kapcsolat egy eszköz fenntarthatósági jellemzői és értéke között számokban is jobban tetten érhető lesz, a befektetők és fejlesztők képesek lesznek előnyben részesíteni azt, ami a környezetet és saját érdeküket egyaránt szolgálja – hangsúlyozta Graham MacMillan, a CBRE magyarországi értékbecslési vezetője, aki szerint a tényeken és bizonyítékokon alapuló megközelítés jelentősége egyértelmű. Ezért alkotta meg a CBRE a Fenntarthatósági Jegyzéket. (Akár tíz százalékkal kevesebbet fizethetünk, ha az ingatlankezelő portfolióban, azaz több más kereskedelmi egységgel együtt kezeli az ingatlanunkat,ez általkedvezőbb feltételeket és alacsonyabb árakat tud elérni a közüzemi-és facility management szolgáltatásoknál.)
Bérlőknél elvárás
Balla Ákos, a Colliers International piackutatási és értékbecslési divíziójának igazgatója úgy látja, hogy a jövőben alap elvárás lesz – főleg a nagyobb, illetve nemzetközi bérlők részéről – az épület zöld minősítése, amely mögött a költséghatékonyság illetve a PR szempontok egyaránt megtalálhatók. Szerinte a bérlők egyre inkább figyelembe veszik a zöld szempontokat, amikor választanak.
Schmidt András, a Skanska Magyarország „green business” menedzsere szerint is egyértelműen valós igényként jelenik meg a „zöld”. Szerinte az új zöld irodafejlesztések piaci pozícionálása jelenleg nem a magasabb bérleti díjak eléréséről, hanem a jobb kiadhatóságról, illetve a produktív munkakörnyezet kialakításáról szól Magyarországon. Ugyanakkor egy iroda kiadhatóságának egyik sarokpontja a szervizköltségek mértéke, aminek 33 százalékát az energiafogyasztás teszi ki. Ha 50 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt egy épület, a szervizköltségekben 16 százalékos csökkenést lehet elérni. (Ötödik alkalommal rendezte meg idén a KÖVET Egyesület a Zöld Iroda versenyt.)
A számszerűség döntő tényező a bérlőknek, és a zöld irodák mellett szól – a kedvező üzemeltetési költségeken túl – az egészséges munkakörnyezetből eredő jobb teljesítmény, és a kevesebb betegség miatt realizálható kisebb mértékű munkakiesés is.
A fenntarthatóság és annak hangsúlyozása az ingatlanszektor fontos és természetes fejlődésének része, állapítja meg a CBRE szakértője, aki szerint a fenntarthatóság másik kiemelkedő hozadéka a szóban forgó épületek jelentősebb piacképessége, főleg az állami szektorban vagy a túlkínálat által jellemzett piacokon.
Fenntarthatósági Jegyzék
Az eszközök értékbecslésében hitelt érdemlően kell felmérni a fenntarthatóság érdekében bevezetett újítások közvetlen hatásait – ez fontos mind a befektetők, mind az értékbecslők számára. A Fenntarthatósági Jegyzék bevezetése olyan viszonyítási alapul szolgál, amelyből a jövőbeni adatok megállapíthatóak. (A műszaki felszereltség szintje és az irodában fellelhető zöld megoldások nem csak a fenntarthatóság, de a költségek szempontjából is döntő szempontúak.)
Mindeddig, közvetlen bizonyítékok hiányában, a CBRE nem vezette be értékelési módszertanába a fenntarthatósági tényezőket és nem várja, hogy rövidtávon az épületek fenntarthatósági értékelése automatikusan megváltoztatja az ingatlanok értékét: mindennek bizonyítékokra kell épülnie. A rendszer megalapozására hozta létre a CBRE a Fenntarthatósági Jegyzéket, amit az ingatlan-értékbecslés mától fogva tartalmazni fog, és ami nagyjából 15 ezer, 100 milliárd font értékű európai kereskedelmi ingatlant érint.
