Zöldben élni, városban

A városok világszerte egyre nagyobbak és népesebbek, és ez a folyamat nem is nagyon fog megfordulni. Hogy ne füstokádó, ember- pénz- és földevő szörnyetegek legyenek, hanem fenntartható életterek, azért közösségi és egyéni szinten is tenni kell.

2012. december 26.

Timár Gigi

Nehéz számszerűsíteni, hogy mitől lesz az egyik város zöldebb a másiknál. Számít például az autót birtokló lakók vagy a zöld terület aránya, a kerékpár- és a zöldenergia-használat, az újrahasznosítás mértéke és a vízfogyasztás.

10 mód a város zöldítésére nehézségi sorrendben

1. A közösségi közlekedés fejlesztése 2. A szabad területek növelése és természeti adottságok kihasználása – ami a lakók életminősége és környezetvédelmi szempontból egyaránt hasznos 3. Hulladékcsökkentés – a felhasznált szemét 75 százaléka elvileg újrahasznosítható 4. Alulról jövő kezdeményezések (például termelői piacok) támogatása 5. Zöldtető építések 6. Városi gazdálkodás – hogy az élelmiszerek ne utazzanak végtelenül sokat a termelőtől az asztalig 7. Az olajfűtés helyett földgáz használata 8. „Okos város” fejlesztések 9. Zöld építészet” – környezetbarát alapanyagok használata, kevesebb fa kivágása az építkezések miatt, a városkép átalakítása 10. Váltás elektromos közlekedési eszközökre Forrás: Best Sociology Programs

Ki a győztes?

Közlekedési szempontból egyértelműen Stockholm nyeri a világversenyt, ahol a lakók 93 százaléka gyalog, tömegközlekedéssel vagy kerékpárral jár dolgozni. Ebben persze szerepe van a kiváló közösségi közlekedési hálózatnak – ahogy New York impozánsan alacsony autóbirtoklási adataiban is –, de a jól használható közbicikli-rendszernek és a „dugóadónak” is. Tehát kell szabályozás, infrastruktúra, de a lakóknak is kell erőfeszítéseket tenniük. A vízhasználatról szóló statisztikákban viszont kifejezetten rosszul szerepel az amúgy meglehetősen tudatos lakókkal büszkélkedő London, a csővezetékek rossz állapota miatt. Energiatudatosságban pedig egyértelműen Vancouver a világelső, ahol a felhasznált energia 90 százaléka megújuló forrásból származik.

Ezeknek az adatoknak a sokszínűsége is mutatja: nehéz egyértelmű győztest hirdetni, különösen, hogy a számokat nem is érdemes önmagában nézni, azokat az adott település társadalmi és fizikai környezetéhez kell viszonyítani. A legzöldebbekre nem a konkrét számok, hanem az ott bevált módszerek és ötletek miatt érdemes figyelni, amelyek sok más, valamilyen szempontból hasonló város számára jelenthetnek követendő példát.

Gazdasági + kulturális + társadalmi

A fenntartható város egyáltalán nem csak „zöld”. Mellette a ma különösen aktuális gazdasági aspektus mellett a kulturális, társadalmi megközelítéseknek is fontos szerepe van. A technológia fejlődése sokat tehet a városok fenntarthatóbbá válása érdekében. Egyre több iparágban játszanak fontos szerepet az úgynevezett „okos technológiák”, amelyek összekapcsolása révén a már meglévő adatokkal és lehetőségekkel hatékonyabb városi szolgáltatásokat és megtakarítást lehetne elérni.

Zöld főváros

2013-ban a francia Nantes viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet, amit a környezetbarát városi tér kialakításáért tett erőfeszítések elismeréseként ítélnek oda 2010 óta. Nantes elsősorban ambiciózus közlekedési politikájával vitte el a pálmát. Ez volt az első olyan város Franciaországban, ahol újra megnyitották a régi villamos vonalakat. Napjainkban a városban irigylésre méltó a levegő minősége, és a helyhatóság azt tervezi, hogy 2020-ig további negyedével csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. A 2012-es nyertes spanyolországi Vitoria-Gasteizben a belváros körüli parkoknak hála senki sem él 300 méternél távolabb zöld területtől. Jelentős erőfeszítéseket tettek a vízfelhasználás csökkentéséért is: a cél az, hogy az egy főre jutó napi vízfogyasztás 100 liter alá csökkenjen.

Egy „okos” város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és azzal, hogy élhető környezetet alakít ki, vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet, és segítheti új iparágak kifejlődését, hozzájárulva ezzel az életszínvonal növeléséhez. A felgyorsult életvitel ellen tiltakozó „slow” mozgalom a minőségi városi élettereket, kisebb léptéket helyezi a középpontba, mások szerint viszont a városok egészségesebb élettérré tétele fontos.

A lakók szempontjából fenntartható település támogatja az egészséges életmódot, többek között egészséges közösségi színterek és dohányfüstmentes területek létrehozásával, az alkohol- és drogproblémák megoldásáért való határozott fellépéssel, az egészséges táplálkozás lehetővé tételével, az aktív élet elősegítésével, de az erőszak és a balesetek számának csökkentésével is.

Véleményvezér