Gazdaságos és zöld szociális bérlakás

Történelmi okoknál fogva Magyarországon rendkívül alacsony az önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások száma. Tovább rontja a képet, ha az új építésű bérlakások statisztikáit fürkésszük. Éppen ezért fontosak a példák. Az alábbiakban egy párizsi szociális bérházat mutatunk be, aminek külön érdekessége, hogy az épület gazdaságos üzemeltetése okán a tervezők passzívház megalkotását célozták meg.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A világ számos szegletében megfigyelhető trend, hogy az építészeti kísérletezés terepe éppen a bérlakás. Számos példa mutat arra, hogy ez a műfaj a racionális, kifizethető technológiák „laboratóriuma". Fiatal tehetségek sora kapja első megbízását önkormányzatoktól, helyhatóságoktól. Az építészeti program szikársága, a bekerülési költségek optimalizálása, a lakói igények kiszámíthatósága okán bérlakást tervezni rendkívül tanulságos. Ráadásul mivel a közösségi igények és a közösség finanszírozása áll a háttérben, nem profitorientált vállalkozásról van szó, következésképpen a beruházó nem akarja a haszonkulcsát is belepasszírozni a projektbe. Ha az önkormányzat felkészült, átgondolt, jól szervezett és kontrollált programmal indítja el a beruházást, akkor a szabályozási, jogi környezet sem jelenthet akadályt. Ráadásul mivel ezek a fejlesztések jellemzően az önkormányzatok saját telkén zajlanak, ezért ennek ára ugyancsak levonható a ráfordítás összegéből. (Magyarországi zöld házakról itt olvashat.)

Foghíjtelkek, szűk utcák, elegyes miliő

Párizs XX. kerületének kissé eklektikus karakterű területén vagyunk. Foghíjtelkek, szűk utcák, elegyes miliő. Ez a keleten található, Ménilmontant nevű külvárosi kerület a legnagyobb népsűrűségű zónája a francia fővárosnak. A 2006-os népszámlálási adatok szerint 193 205 lakost, és 32 309 fő/km2-t jelent. Történetileg mindig munkáskerületnek számított. Itt, közel a Maraichers metrómegállóhoz, a Passage Fréquel 5-ös szám alatt található az Atelier Pascal Gontier (Pascal Gontier építész, a projekt vezetője Frédéric Maire) által tervezett 17 lakásos szociális bérház, ami energetikai paramétereit tekintve passzívháznak minősül. A két paralelopipedonra hajazó tömb hasznos összalapterülete 1640 m2, míg bekerülési költsége 3 300 000 €, ami egyáltalán nem számít magas összegnek ebben a kategóriában. Főképpen ha figyelembe vesszük, hogy a lakások 15 kwatth/m2/év alatti „fogyasztást" produkálnak (ez az érték egy hagyományos lakásnál 150-200 kwatth/m2/év is lehet), akkor a 2700 euró/m2 lakásokra vetített ár sem magas. A programalkotás mögött Eva Samuel, pontosabban a SIEMP (Société immobilière d'économie mixte de la ville de Paris) nevű állami szervezet áll, ők a megbízók és a tulajdonosok is egy személyben.

Külsőre a vörösfenyő homlokzati burkolat teszi egyedivé a tömböt, amit néhol rozsdás Corten-acél sávok váltanak. Mivel egy szűk városi foghíjról van szó, a telepítés nem tudta kihasználni a déli fekvés nyújtotta benapozási előnyöket. Mindemellett az északkeleti, északnyugati homlokzatokkal rendelkező tömbök tervezésekor fontos célként fogalmazódott meg, hogy a lakások minél nagyobb üvegfelületet kapjanak, minél világosabbak, élhetőbbek legyenek. Pascal Gontier tervező olyan rendszer megteremtésére törekedett, ami radikálisan szembemegy a túlságosan zárt, szabályozott német „Passivhaus" trenddel. A zárt, termosszerű, túlszabályozott lakásokkal szemben ő az erkélyeiket is használó lakókat, a kompromisszummentesen élhető lakóterek tervezését preferálta.

Ökológiai lábnyom

Pascal Gontier csapata négy éven át folytatott különféle szimulációkat a tervvel kapcsolatban. (Frank Gehryvel, a világ talán leghíresebb zöld építészével készült interjúnkat itt olvashatja.) Kíváncsiak voltak arra is, hogy az épület üzemeltetése során felhasznált energia mellett, ha képletbe foglalják a nyersanyagok előállításának CO2-értékét, a szállítást, a munkaerő utazásainak kibocsátási értékét, az építőgépek használata során keletkező kibocsátást, az építésihulladék-kezelés értékeit, egyszóval az épület egész életciklusát veszik figyelembe, akkor hogyan is néz ki a ház „ökológiai lábnyoma". A vizsgálat azt mutatta, hogy az 50 éves életciklusban a teljes CO2-kibocsátás 1300 tonna, azaz 0,8 tonna/m2. Meglepő, hogy ennek a tételnek a 62 százalékát az építés környezeti szennyezése teszi ki. Ha az építés környezeti terhelését kivennénk a képletből, akkor a ház 80 év alatt bocsátana ki 1300 tonna CO2-t. Kiszámításra került az is, hogy a 26 cm vastag szigetelt vasbeton fallal épített passzívház legnagyobb fajlagos CO2-értékét a cement- és beton-előállítás produkálta. (A bontást nem modellezték, mert nem lehet megjósolni, hogy 50 év múlva a bontási technológia, hulladékkezelés, újrahasznosítás hol tart majd.)

Ha már a szerkezetnél tartunk a bukó-nyíló ablakok háromrétegűek, argongázzal töltöttek, alumíniumreluxával árnyékoltak, míg a hőhídveszélyes keretek méretét a lehető legkisebbre csökkentették. Az árnyékolás és szellőzés mértékét érzékelők detektálják. A tetőre 33 m2 napkollektor került, ami a használati melegvíz-rendszerre segít rá, ugyanakkor a maradék lapos tetők extenzív zöldtetők, szigetelő földréteggel. Ez a kollektor a melegvíz-előállítás 40%-át fedezi. A homlokzati laminált vörösfenyő burkolat előállításának, karbantartásának, mivel a fa megújuló alapanyag, kimondottan jó CO2-értékei vannak.
Egy szociális bérlakás esetében a rezsiköltség, fenntartás költségei mellett rendkívül nagy szerepe van az élhető, változatos alaprajzokat kínáló belső téralakításnak is. A tervezők olyan elrendezéseket találtak ki, ahol a kisméretű lakásokhoz, kisméretű helyiségekhez kapcsolódnak az erkélyek. Vagyis a rászoruló bérlők nem érzik komfort nélkülinek, szűknek a lakótereket.

Szerteágazó elemzések, komplex tervezési stratégia áll tehát egy sikeres közösségi passzívház-beruházás mögött, ahol a tervező és a megrendelő megközelítése egy tőről fakad. (Az aktívház nem csak takarékos, hanem energiát termel - vagyis rezsi nélkül működik.)

Szerző: Martinkó József (trendguide)

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo