Ám az út, mely az ingatlanok következetes fenntarthatósága felé tart Európa szerte eltérő sebességgel halad, új jogszabályokkal, melyek a ‘best practice' forradalmát irányítják olyan országokban, mint Franciaország (ahol most passzívház minősítésű szociális bérlakások épülnek.), Németország és az Egyesült Királyság, míg más országokban a gazdasági megszorítások az általános fejlődésre is hatással vannak derül ki a Jones Lang LaSalle Office 2020 kutatásából.
"Majdnem egy évtizeddel ezelőtt a semmiből indult, és mára már kulcsfontosságú szempont a fenntarthatóság az irodai szektorban. Bár a környezeti változások, a kiadások csökkentése és az etikus üzleti gyakorlat mind része az egyenletnek, a jogszabályok azok, melyek a játék igazi változását okozzák, kényszerítve az európai bérlőket és befektetőket irodaházaik átalakítására - magyarázza Bill Page, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának piackutatási igazgatója. Bár az Európai Unió követelménye, hogy 2020-ra minden új épület közel nulla energia kibocsátással működjön, a különböző épületek és országok között egyre nagyobb az eltérés. Ez az eltérés egyre nagyobb, és az elkövetkezendő évtizedben egyre jobban fog növekedni az ingatlan fenntarthatóságban élen járók illetve a leszakadók között."
A kényszerű változást jól példázza az Egyesült Királyság 2011-es Energia Törvénye. 2018. áprilisától a tulajdonosok nem adhatnak bérbe lakóingatlant vagy helyiségeket üzleti célra egy minimális követelmény alatt, mely nem lehet alacsonyabb, mint az Energia Minősítő Bizonyítvány ‘E' fokozata. Becslések szerint az Egyesült Királyság ingatlan állományának 63 százaléka az E-nél alacsonyabb minősítéssel rendelkezik. Ez az épületek többségénél viszonylag rövid időn belül ki fogja kényszeríteni a gyors változást.
„ A fenntarthatóság egykor lényegtelen kérdés volt az üzleti stratégia perifériáján, ez azonban mára megváltozott. Most már vannak olyan esettanulmányaink, ahol az épületek fenntarthatósági átalakítása után növekedett az alkalmazottak termelékenysége. Az irodaállomány tulajdonosainak és fejlesztőinek gyors lépéseket kell tenniük épületeik értékének megőrzése és elavulásuk megakadályozása érdekében, amiben hamarosan fontos szerepe lesz a fenntarthatóságnak. Ennek következtében arra számítunk, hogy az árrés az elkövetkezendő pár évben növekedni fog a fenntartható illetve a nem fenntartható épületek között. A munkaadók nem hagyhatják figyelmen kívül a fenntarthatóság növekvő ‘szociális' aspektusait. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő tíz évben a termelékenység, a munkavállalói elégedettség és a fenntarthatóság elválaszthatatlanul összefonódnak majd. Továbbá, hogy az üzleti vezetők nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a fenntartható ingatlanok társadalmi értékére - tette hozzá Benoît du Passage, a Jones Lang LaSalle franciaországi és dél-európai ügyvezetője."
A fenntarthatóság tekintetében a bérlőknek is ébernek kell maradniuk az ingatlan követelményeinek értékelése során. Míg az öregebb, kevésbé fenntartható épületek alacsonyabb bérleti díjakkal kecsegtetnek, a bármekkora megtakarítást ellensúlyozni fogja a magas működési költség tekintettel az emelkedő energiaárak tendenciájára. (A zöld épületek alacsonyabb üzemeltetési költségei vonzók a bérlők számára.)
