Az NN Biztosító kutatása rávilágított, hogy a pénzügyi tudatosság viselkedési mintái jelentős bizonytalanságot mutatnak. A túlnyomó többség (78 százalék) igyekszik alaposan megtervezni a kiadásait – ez az attitűd életkorral erősödik, ám meglepő módon minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé jellemző rá a költések tervezése. Pénzügyi vésztartalékot a válaszadók kétharmada – főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportja – képez úgy, hogy minden hónapban félretesz valamekkora összeget.
A válaszadók közel 70 százaléka egyébként konkrét célok mentén spórol, és mindössze 8 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak takarékoskodással. A tudatosságnak az a szintje, amikor már a kiadásainkat is vezetjük, ellenben kevésbé népszerű: csupán a magyarok 16 százaléka rögzíti rendszeresen költségeit.
Óvatos költekezők vagyunk
A kutatás kitért arra is, hogy miként viszonyulunk a pénzünk elköltéséhez, kockáztatásához. A válaszadók közel fele nem szeret kockáztatni, főként az idősebb, 60 év feletti korosztály, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezők tartoznak ide. Mindössze 12 százalék vallotta magát „extrém óvatosnak”, aki minden elköltött forint után lelkiismeretfurdalást érez. Ez a szám jól jelzi, hogy bár óvatosak vagyunk, azért nem vonunk meg magunktól minden örömöt.
A felmérésből az is látszik, hogy a pénzügyi bizonytalanság erősen jelen van: a 18-69 éves korosztály legalább kétötöde tart a pénzügyektől, fél használni a pénzét. Ez a félelem sokakat arra ösztönözhetne, hogy pénzügyi szakértőhöz forduljanak, ám a bizalom ezen a téren is mérsékelt: a válaszadók kevesebb mint fele bízná szakértőre pénzügyeit.