Nálunk jóval alacsonyabb a boldogságszint, mint a régió többi országában.

A nyugdíj előtt állók már a 65 év felettieket is idősnek könyvelik el, míg a nyugdíjasok csak 70 év felett mondják ezt valakire.

Több tízezer eurós díjak.

Egyre nyílik a nyugdíjolló, a szegény és gazdag idősek közötti anyagi különbség.

Minden harmadik nyugdíjas bánja, hogy anyagilag nem készült fel korábban a nyugdíjas évekre.

A 18-34 éves fiatal felnőttek körében jóval magasabb a szorongók, depressziósok és magányosok aránya, mint az idősebb korosztályokban.

Mitől érezzük boldognak, tartalmasnak az életünket?

Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben.

Fontosnak tartjuk, mégsem járunk szűrővizsgálatokra.

A magyarok alig több mint fele elégedett egészségi állapotával, mégis mindössze ötödük mondta, hogy életmódot váltott az egészsége érdekében.

Kettő milliótól egészen ötven millió felettig lehetnek a költségek.

Összesen 19 millió forint bírságot róttak ki az NN Biztosító Zrt.-re.

A kihívások súlyos nyomot hagynak mentális egészségünkön stressz, kiégés és szorongás formájában.

Az emberek nem pusztán hosszú életre vágynak, hanem hogy a megadatott időből a lehető legtöbbet tudják kihozni.

Az egészségünkbe és a tanulásba fektetnénk többet, ha visszamehetnénk az időben.

A megtakarításokban is erősödik az „euroizáció".

Spórolással és megtakarítással reagálnak a magyarok az erősödő inflációra.

A fűtési szezonra szóló, maximum havi bruttó 65 ezer forintos rezsitámogatást nyújt munkatársainak az NN Biztosító.

Magyarországon az elmúlt ötven évben több mint 7 évvel nőtt a születéskor várható átlagos élettartam, ám a hosszú élet egyik legfontosabb pillérével, az egészséggel kifejezetten rosszul állunk nemzetközi összehasonlításban – derül ki az NN Biztosító „Longevity”, a hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy az emberek nem egyszerűen hosszabb életre vágynak, hanem az egészséges életévek számát szeretnék növelni.

Megtakarítási szokásaik átalakításával reagáltak a magyar háztartások a háborús bizonytalanságra és a megugró inflációra az első negyedévben. A megtakarítások volumene – igaz, lassuló tempóban – tovább nőtt, a szerkezete viszont átalakult: a bizonytalanságra adott reakcióként látványosan megnőtt a könnyen likviddé tehető formák, például a befektetési alapok népszerűsége. A hosszú távú megtakarításaik mellett ugyanakkor kitartanak az emberek: az életbiztosításokban tartott megtakarítások szintje a pandémia kezdete óta változatlan.

Egyes orvosi szakterületeken szinte megkerülhetetlen, máshol alig vesszük igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat – az NN Biztosító kutatásából pontosan kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.

A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén – derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.

A digitális korszak óriási kihívást jelent a válalaltok számára, és a gyors változásoknak egy hagyományos szervezet már csak nehezen tud megfelelni, a cégeknek is alkalmazkodniuk kell a 21. századhoz.