Meghozta a magyarok kedvét a pénzügyi tudatossághoz a koronavírus

A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén – derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.

A január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagától. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.

Tudatosabbak lettünk a járvány miatt

Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren: a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát. A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

(Fotó: Pixabay)

Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11%), vagy segített volna (21%) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.

A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia: 25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna. Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28%), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28%). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.

A mostani gazdasági nehézségek kapcsán a válaszadók mintegy 40 százaléka érez visszaesést az anyagi helyzetében, a jövőre vonatkozó kilátásaiban és a biztonságérzetében, döntő többségük ráadásul tartósnak gondolja ezt a krízist. Ennek fényében azonban biztató jel, hogy minden harmadik 24-59 évesben – közülük is mindenekelőtt a gyermekes háztartásban élőkben – fölmerült a járvány kitörése óta, hogy a vizsgált biztosítástípusok közül legalább egyet megkössön; a felsőfokú végzettségűek és a saját bevallásuk szerint jó anyagi helyzetben lévők bő háromnegyede erre akár teljes egészében online ügyintézés keretében is késznek mutatkozik.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo