Ünnepi kiadásokra átlagosan 125 ezer forintot terveznek költeni idén karácsonykor a magyarok, az ajándékozók pedig átlagosan 50 ezer forintos keretben gondolkodnak.

A magyar vásárlók egyszerre próbálnak takarékoskodni és engednek a mindennapi kísértéseknek.

Nem telhet el úgy egy nyár, hogy ne kerülne a politikai napirend frontvonalába a “luxizás”.

A magyarok fele mondja, hogy egy életünk van, amit ki kell élveznünk, miközben 40 százalék „borzasztóan érzi magát minden elköltött forint után”.

A lakosság majdnem kétharmada kevesebb, mint 50 ezer forintot költ a karácsonyra.

A megélhetési költségek emelkedésének hatására egyre többen tervezik visszafogni a költéseiket.

Ugyan a magas inflációs környezetben nő a fogyasztói tudatosság, továbbra is meghatározóak az impulzusok a kelet-közép európai fogyasztók vásárlási szokásaiban.

Ma már azok is spórolnak, akik tavaly nem tették.

Bár bő 10 év távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság 2 legfőbb fő oka a devizahitelezés elterjedése (46%) és a túlzott hitelfelvétel (38%) volt, az MNB adatai alapján napjainkban a hitelszerződések száma stabilan növekedik.

A társadalmi nyomás és a közösségi média platformok erősen befolyásolják költési szokásainkat – derül ki az Intrum felméréséből. A magyarok harmada többet költ a közösségi média hatására, és a szülők 35 százaléka legalább egyszer vásárolt a társadalmi nyomás hatására gyermekeinek olyan dolgot, amit nem engedhetett meg magának.