Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely azt vizsgálta, mennyiben járulnak hozzá az állami kiadások a klímaváltozás elleni fellépéshez és a környezet védelméhez. Ez mérföldkő, hiszen a költségvetés az egyik legerősebb eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben, és a Párizsi Megállapodás, valamint az EU irányelvei is arra ösztönöznek, hogy a tagállamok pénzügyeiket a fenntarthatósági célokhoz igazítsák.

„A cél az, hogy a nemzeti költségvetések, mint a gazdaságpolitika kulcsfontosságú eszközei, előmozdítsák a zöld átmenetet, különösen az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biodiverzitás megőrzését és a környezeti szempontból felelős gazdaságpolitikai döntéshozatalt, és ne ellene dolgozzanak” – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.

A zöld átvilágítás eredménye ugyanakkor rávilágít a strukturális problémákra: a 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6 százaléka számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30 százalékos klímacéltól. Összehasonlításképpen Ausztria 9,5 százalékos, Luxemburg 8,7 százalékos, Spanyolország és Franciaország 6,8, illetve 6,6 százalékos arányt ért el, míg Finnország és Portugália 3,5 százalék és 2,9 százalék körüli zöld arányt jelentett, így Magyarország európai összevetésben a középmezőnyben helyezkedik el, de továbbra is messze keveset költ a zöld átállásra és környezetvédelemre.