Mindennek fényében – továbbá tudva azt, hogy a szakértő saját elemzése szerint 2025-ben még csak 4,8 százalék volt ez az arány – akár azt is mondhatnánk, hogy a helyzet nem különösebben problémás. A részletek azonban világosan mutatják, hogy a közpénzek elosztásának szerkezete meglehetősen ellentmondásos. Az aránytalanságokat ékesen mutatja, hogy vasútfejlesztésre 2026-ban mindössze 6,7 milliárd forintot szán a kormány, ami 13,4 milliárd forinttal kevesebb a korábbi évhez képest, ezzel szemben közútfejlesztésre 335,5 milliárd forintot terveznek, vagyis közel ötvenszer annyit fordítanak a közlekedés egyik legszennyezőbb formájának fejlesztésére, mint a klímabarát vasút korszerűsítésére.

A legélesebb ellentmondás az energiaágazatban látszik: a kormány 792,5 milliárd forintot tervez fosszilis energiahordozók támogatására, miközben lakossági energiahatékonysági felújításokra mindössze 2,4 milliárd forintot különít el – vagyis több mint háromszázszoros pénzügyi előnyt kap a klímaváltozást gyorsító fosszilis energia, mint a kibocsátáscsökkentést szolgáló felújítások.

Nincs sok értelme egyszerre a féket és a gázt is nyomni, vagyis egyszerre költeni a zöld átmenetre, miközben az ellenkező célokra is költ egy ország - írja Schaffhauser Tibor.

A Green Policy Center szakértője kiemeli: üdvözlendő, hogy megtörtént az első zöld átvilágítás, de a klímacélok eléréséhez konkrétan növelni kellene a zöld kiadások arányát a költségvetésben, és a zöld tervezésnek a végleges költségvetési törvény részévé kellene válnia. Ehhez hozzátartozna a környezetkárosító kiadások átlátható bemutatása is, hiszen amíg több közpénz jut a klímaváltozást gyorsító támogatásokra, mint a környezetvédelemre, Magyarország nem tudja teljesíteni a saját klímacéljait.