Fa toronyházak tisztítják a levegőt

Az Oregon állambeli Portlandban 12 emeletes toronyházat is felhúznak fából. Mivel a beton- és cementgyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik, részleges kiváltásuk akár környezetkímélő megoldás is lehetne - csak éppen az erdőt kell levágni hozzá.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A fából épült házakban tulajdonképpen nem lenne semmi újdonság. Ha a kisebb kunyhók, vagy egy-kétemeletes épületek helyett nem hatalmas toronyházakról lenne szó újabban. Az épületek szerkezetét többrétegű gerendák adják. Miért előnyös ez a megoldás? Mert olcsóbb a kivitelezése és a természeti katasztrófák során (pl. földrengés) állítólag strapabíróbb a faszerkezet, mint az acél vagy betonstruktúra, mert földrengés esetén megrepedhet anélkül, hogy összeomlana.

Ugye látni, miért hívják ezt az épületet Radiátornak.
(fotó: Path Architecture)

Mivel a beton- és cementgyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik, részleges kiváltásuk akár környezetkímélő megoldás is lehetne - csak éppen az erdőt kell levágni hozzá. A metódus pártfogói szerint, hiába faigényes ez az építkezési forma, mégis zöldebb, mint a cement nagyobb mértékű használata az épületben. Nemcsak azért, mert a cementgyártás széndioxid-vonzata óriási, hanem mert azt állítják, hogy az épületek kivonják a széndioxidot a légkörből. Hogy ez meglepő? Igen.

A portlandi Framework
(Fotó: Lever Architecture)

Köztudott, hogy a kivágott fák éppen hogy visszaengedik a bennük megkötött CO2-t a légkörbe, ezért tartozik a világ legnagyobb szennyezői közé például Indonézia, ahol óriási az erdőirtás, hogy az őshonos erdők helyett olajpálma-ültetvényeket telepítsenek.

Ugyanakkor a Newsweek cikkében az szerepel, hogy a fa megtartja a benne megkötött CO2 bizonyos hányadát kivágott állapotban is. Majd az egyik megszólaltatott építész azt fejti ki, hogyan minimalizálódik a fakivágás ökolábnyoma azzal, hogy a gerendákba egyrészt fiatal (20-25 éves) fákat építenek be, melyek még nem kötöttek meg annyi CO2-t, vagy olyan fákat, amelyeket megrágott a szú, így részben már meghaltak. (Léteznek egészen egyértelműen légtisztító épületek is, mások pedig másképp segíthetik a túlélést.)

Biztonságos?

Az építészek azonban elismerik, hogy a technológiának van egy gyenge pontja: a víz. A fák magukba szívják a nedvességet, a párát, s ettől függően tágulnak. E probléma megoldására szolgál a "glulam," vagyis a ragasztott laminált gerendák tömege, melyek között -valamint a padlónál- apró réseket hagynak az építők, hogy a táguláskor legyen hova növekednie a gerendának.

A másik neuralgikus pont a tűzveszély. Ha kigyullad az egyik lakás, az egész épület leéghet, s a lángokban összeomolhat, mint egy kártyavár. A módszer támogatóinak erre is van válasza: a nagy fák természetüknél fogva tűzállók. És mivel réteges fákról van szó, óránként csak 3,8 centiméter ég le belőlük.

A technológia ellen szól, hogy a faelemek nagy méretűek, többségük 18 méteres, szállításuk és felállításuk idő- és munkaigényes. Egy 2013-ban készített, úgynevezett time lapse-video, mely felgyorsítva mutatta egy egymással külső teljesen megegyező beton- és egy faalapú épület készültét, egyértelműen azt mutatta, hogy mire a betonépületet felhúzták, a másikból még csak néhány emelet készült el.

Lapra szerelt ház

Az Oregon állambeli Portlandben már több favázas magas épületet húztak fel, a legmagasabb 12 emelet magas lesz - építése idén kezdődik meg. A szerkezet felépítését egyesek az IKEA bútorok összerakásához hasonlítják. Fémcsatlakozókkal illesztik őket össze.

Portland ékessége az 5 emeletes Radiator nevű komplexum, mely az elmúlt 100 év legnagyobb favázas épülete. Ráadásul szinte minden fa benne, a falak is. A városban található még a 12 emeletes Framework, a négy emeletes Albina Yard és a 8 emeletes Carbon Twelve - mind faszerkezetű torony.

A portlandi Carbon Twelve
(fotó: Path Architecture)

(A Newsweek cikke alapján.)

Miért jó, ha kiváltják a betont?
A beton cementből készül, a cementhez mészkő szükséges, amelynek összezúzására rengeteg energia és hő szükséges. Az ENSZ adatai szerint egy tonna cement legyártása 1 tonna CO2 kibocsátásával jár. Világszerte a második legkeresettebb anyag a beton. A betonnál már csak a vízre van nagyobb igény. Az éves globális emisszió 8 %-áért a cementgyártás felel.

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo