Urbanizáció cikkek
Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?
Nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet. Ennek nem csak a klímaváltozás az oka, hanem az úgynevezett hősziget hatás.
A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz
Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.
Bill Gates szerint ez menthet meg a klímakatasztrófától
A megújuló energiák terjedése önmagában nem elég ahhoz, hogy meg tudjuk fékezni a globális felmelegedést. A milliárdos szerint öt területen van szükség nemzetközi összefogásra és innovációs, technológiai áttörésre, hogy elkerülhessük az aszályok, kánikulák, árvizek és egyéb szélsőséges jelenségek által jellemzett klímaarmageddont. Sokan nem is sejtik, mik a legnagyobb szennyezők.
A lakók dönthetik majd el, mire költsön a városvezetés
A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.
Jobb lesz, ha megszeretjük a halhúst
A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.
A városi szmog miatt olyan a tüdőnk, mint a láncdohányosoké
A szmog korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek az egészségére káros hatással van. A kiskorúakat is sújtja. Tudósok kiszámolták, hány cigaretta elszívásával egyenlő, ha egy szmogos nagyvárosban élünk. A számok megdöbbentőek.
Nemcsak az újrahasznosításról szól a körforgásos gazdaság
A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.
Harminc év kell hozzá, hogy Budapest okosváros legyen?
A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára. Budapest pedig 30 éven belül válhat okos várossá, derült ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia rendezvényének közönsége körében végzett felmérésből.
A biciklizés nyereséget, az autózás veszteséget hoz a gazdaságnak
Koppenhága 2016-ban érte el azt, amit Amszterdam két évtizeddel korábban: több a bicikli van az utcáin, mint az autó. Minden egyes biciklivel megtett kilométer profitot hoz a nemzetgazdaságnak, az autózás viszont veszteséget.
Víz alá kerülhet New York
Az évszázad végére kétszerese lehet a tengerszint emelkedése annak, amit az ENSZ klimatológiai szervezete eddig becsült. Hullámok alá kerülhet Boston, Hongkong, Sydney, Velence, New York, London és Sanghaj.
Fa toronyházak tisztítják a levegőt
Az Oregon állambeli Portlandban 12 emeletes toronyházat is felhúznak fából. Mivel a beton- és cementgyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik, részleges kiváltásuk akár környezetkímélő megoldás is lehetne - csak éppen az erdőt kell levágni hozzá.
Új Kairót építenének a sivatagban
Koszos, büdös, zsúfolt és omladozó város Kairó, mégis nagy turisztikai célpont békeidőben, mert a város közelében vannak a gízai piramisok. Az egyiptomi kormány új fővárost húzna fel a sivatagban a dubai Burdzs Kalifa építtetőjével. Sokan ellenzik a tervet, mondván egy drága, csillogó-villogó város nem oldaná meg a lakhatási szegénység problémáját.