Víz alá kerülhet New York

2013-ban arról szólt az ENSZ égisze alatt működő IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) hivatalos állásfoglalása, hogy 52-90 centiméter közötti lesz a tengerszint-emelkedés 2100-ra. Ehhez azonban további 90 centiméteres emelkedés adódhat, ha a Déli-sark jégtakarója elolvad - amire nagy az esély. Ezt hangoztatja két amerikai tudós, Robert DeConto (University of Massachusetts) és David Pollard (Pennsylvania State University), akik a Nature folyóiratban publikálták tanulmányukat.

Szerintük az a legvalószínűbb, hogy a növekedés 1,5 méteren tetőzik. Ez azt jelenti, hogy a part menti szakaszokon alacsonyan fekvő városoknak minden valószínűség szerint befellegzett - vagy inkább behullámzott. A két szakember számításai szerint a következő nagyvárosok kerülhetnek víz alá: Velence, Hongkong, Sydney, Sanghaj, New York, London és Boston. Ha jóslatuk beigazolódik, Bostonban például 1,5 méterrel emelkedhet a tenger szintje - közölte a tanulmány alapján a Reuters.

2100-ra csak Amerikában 13,1 millió ember válhat hontalanná, illetve kényszerülhet lakóhelye elhagyására, ha a súlyosabb forgatókönyv, az 1,8 méteres tengerszint-emelkedés valósul meg. Várhatóan közel 6,06 millió floridai lakosnak kell majd otthagynia vízzel elárasztott, lakhatatlanná váló otthonát. Floridában nemcsak sok az óceánparti, alacsonyan fekvő település, de ezek sűrűn lakott területek is. Kaliforniában egymillió lehet az érintettek száma, New Yorkban 0,9 millió.

A világ más részein viszont éppen a hőség és szárazság miatt válik majd lakhatatlanná a környezet.

Az USA tagállamaiban a következő megyékben fordulhat elő az, hogy a lakosság több mint 80(!)%-át ki kell telepíteni: Monroe County (Florida), Florida Keys, Hyde County (Észak-Karolina), Tyrrell County (Észak-Karolina). Ha csak 0,9 méteres emelkedés történik, akkor 4,2 millió amerikai polgár kerül veszélybe. A tudósok figyelembe vették a várható népességnövekedési trendeket és ezeket bekalkulálva dolgozták ki becsléseiket.

Mintegy 125 000 éve köszöntött be egy felmelegedési időszak, amikor jelentősen megolvadt a Déli-sarkkör jégtakarója, s az akkori tengerszint-emelkedés nyomait alapul véve valószínűsíthető, hogy a sarkköri jégsapka elolvadása 64-114 centimétert dobhat a tengerszinten az évszázad végére. 1900 óta 20 centiméterrel emelkedtek a tengerek, állítja az ENSZ.

2500-ra a jégtakarók további olvadása 13-15 méterrel növelheti a tengerszintet.

A NASA is veszélyben

A florida Titusville-ban lévő Kennedy Űrkutatási Központot a tengerpartra építették. A viharok és a megáradó hullámok annyira elerodálták a partot, hogy az a pad, ami 46 méterre volt az épülettől, ma már sehol sincs: hullám nyaldossák a helyét. Az űrrakéta kilövő állomást is magában foglaló Space Coast (Űrpart) összesen 115 kilométer hosszan húzódik a part mentén. A NASA floridai létesítményeinek mintegy kétharmada 4,8 méterre van a tengertől.

A Sandy hurrikán 2012-ben jócskán ellaposította itt a dűnéket, homokdombokat. A hullámok azóta szabadon mászkálnak, magyarázta a The New York Times tudósítása. A NASA már 3 millió dollárt költött a dűnék rehabilitálására. Részben azért is, hogy a teknősök is visszaköltözhessenek. Nem volt hát mindegy, hogy milyen típusú homokat hozatnak. 180 000 növényt is elültettek a kérdéses területeken.

A 32 milliárd dollár értékű infrastruktúrával NASA egyébként mérőeszközeit és űrhajósai népszerűségét bevetve segíti a klímatudomány és a klímatudatosság fejlődését. Scott Kelly, aki 2010-ben és 2016-ban járt az űrben, azt mondta, hogy legutóbbi útján is észrevett már változásokat a Földön. Vagyis az éghajlatváltozás nagyon gyorsan fejti ki hatását - és ráadásul látványosan. Kínában és Indiában is szennyezettebb a levegő, mint néhány éve.

Véleményvezér