Az európai polgárok átlagosan két évvel kevesebbet élnek a légszennyezés következtében kialakuló betegségek miatt, derült ki a European Heart Journalban megjelent új tanulmányból.
Évi 3 millió halál
Európában évente nagyjából 800 000 ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt. Ez elég nagy arány az összes éves halálozási arányban, hiszen 17 százalékot tesz ki az évi 5 millió európai halálesetből. A levegő szennyezettsége évente 3 millió ember haláláért felelős, amivel a rossz minőségű levegő az első számú halálok lett, megelőzve a HIV/AIDS-t és a maláriát. A légszennyezés okozta halálesetek 40–80 százaléka végül nem légúti problémák miatt következik be (mint ahogy azt az emberek többsége gondolná), hanem szívbetegségek és stroke-ok állnak a halál hátterében, hiszen a levegőben szálló szennyező szemcsék a belégzéssel bekerülnek a véráramba.
Nem csak a tüdőbe
Az 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskéknek való krónikus kitettség rontja az érrendszer működését, szívinfarktushoz, magas vérnyomáshoz, stroke-hoz és szívelégtelenséghez vezet. Az új kutatási eredmények szerint kétszer annyi idővel rövidíti meg a légszennyezés az életünket Európában, mint ahogy azt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) taksálta: a WHO egy évről cikkezett korábban, a tudósok most két évről írnak.
A városi szálló por leginkább a szegényeket, a kiskorúakat és az időseket veszélyezteti, vagy azért, mert a szervezetük sérülékeny, vagy mert olyan szegénynegyedekben élnek, ahol túl sok a régi típusú, nagy kibocsátású jármű, és a helyi hatóságok képtelenek bármit tenni a légszennyezés mérséklése érdekében.
Több embert öl meg, mint a dohányzás
A légszennyezés több halálesetet okoz évente, mint a dohányzás, nyilatkozta egy kardiológus a The Guardian brit napilapnak. 2016-ban közzétett adatok szerint az előző 5 évben 8 százalékkal nőtt a légszennyezettség, vagyis több ember vált érintetté és lélegez be szennyezett levegőt napi szinten, mint korábban. A 2,5 mikronnál átmérőnél kisebb, szálló szemcsék koncentrációja India nagyvárosainak levegőjében a legmagasabb. Az ázsiai országban található a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városából 16. 2018-ban ez 1,2 idő előtti elhalálozáshoz vezetett az indiai lakosság körében.
Vasfüggöny után porfüggöny
Dacára annak, hogy Indiában mennyire siralmas a helyzet, Európában is csapnivaló a levegő minősége. Afféle vasfüggöny – vagy inkább fosszilis függöny – rajzolódik ki a kérdésben: a levegő rosszabb minőségű, mint a globális átlag, de egyenlőtlenül oszlik meg az öreg kontinensen. Kelet- és Közép-Európában rosszabb a levegő, mint a gazdagabb nyugati országokban, mert mifelénk több a széntüzelésű erőmű, s a vidéki környezetben is több otthont fűtenek fa és kőszén eltüzelésével, a jogi környezet pedig nem igazán segíti elő a tisztább energiaforrásokra való átállást télen is.
Kép: Wikipedia
Európa 775 milliárd dollárt takaríthatna meg 2025-ig azzal, ha javítana levegője minőségén, mert ennyivel kevesebb költséget jelentene a betegellátás, és növekednének a turizmus bevételei és az ingatlanok árai (vannak régiók, ahol ezért érnek kevesebbet a lakások).
2050-re várhatóan 2 milliárd autó fog futni az utakon. Ha nem sikerül rövid időn belül elektromos autóflottára lecserélni a fosszilis energiahordozókat égető járműparkunkat, akkor csak nőni fog a légszennyezésből eredő korai halálesetek száma.
Szakemberek úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt idő előtt meghaló emberek éves létszáma várhatóan megduplázódik a következő évtizedekben, hiszen 2050-re az emberiség 68 százaléka, vagyis 6,7 milliárd ember fog városokban élni. Ez az arány jelenleg a globális népesség 55 százaléka, ami 4,2 milliárd városlakót jelentett 2018-ban.
(Quartz, ENSZ)
- Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2016-ban közzétett adatai szerint 8 százalékkal nőtt a szabadtéri légszennyezettség a korábbi öt évben.
- Amint az a több mint 3000 városból gyűjtött adatokból kiderült, a legnagyobb növekedést a Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség nyugati régiója könyvelhette el, ahol sok helyen ötszöröse, sőt tízszerese a légszennyezettség annak a szintnek, ami a WHO szerint még nem ártalmas az egészségre. A WHO ezt levegő-köbméterenként 20 mikrogrammban állapította meg.
- A 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szálló por koncentrációja Indiában a legnagyobb, ahol a világ legszennyezettebb 30 városából 16 található.
- Habár éveken át hallottunk a hírekben a kínai nagyvárosok lakosságát szinte megfullasztó szmogról, Kína vezetése 2011 óta sokat tett a probléma visszaszorításáért, és most már „csak” 5 várossal szerepelnek a top 30-as listán. A 30 legszennyezettebb város listáján kilenc másik ország képviselteti még magát, köztük Pakisztán és Irán.
- A világ legszennyezettebb városa a gyorsan növekvő nigériai kikötőváros, Onitsha, ahol 600 mikrogrammnyi PM10 szálló por található a levegőben köbméterenként. Ez nagyjából harmincszorosa a WHO által megengedettnek.
- A valós képet azért nem tudhatjuk, mert néhány afrikai metropolis nem méri a szálló port koncentrációját.
- A legtisztább levegőjű város a földkerekségen a finnországi Muonio, mely az északi-sarkkörhöz közel fekszik. Itt csak 2 mikrogramm a kisebb átmérőjű szálló por (PM2,5) koncentrációja, míg a nagyobbé (PM10) 4 mikrogramm.
- A második legtisztább ember lakta hely a világon a kanadai Norman Wells, a harmadik Campisábalos Spanyolországban, a negyedik az USA Wyoming államában található Converse megye.
- Öröm az ürömben, hogy a WHO által vizsgált 3000 város közül a magas jövedelmű országokban lévő városok több mint fele, a közepes és alacsony jövedelemszintű lakossággal bíró országokban pedig a városok több mint harmada több mint 5 százalékkal csökkentette légszennyezettségét 2011 és 2016 között.
