Azt tudtuk, hogy Kínáé a rekord a szmogártalomban. De hány darab cigaretta elszívásának felel meg az egész nap belélegzett városi levegő?

Akik olvastak már közleményeket a szmogról, azoknak ismerős a PM 2,5 kifejezés. Ez olyan 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskéket jelent, amik szállnak a levegőben, belélegezzük őket és rendkívül ártalmas hatást fejtenek ki a szervezetünkben: kis méretük miatt ugyanis képesek lerakódni a tüdőben, illetve bejutni a véráramba.

Az eredmény: jelentősen növelik a szívinfarktus, a stroke, a tüdőrák és az asztma kockázatát. A szmog mértékét, súlyosságát a PM 2,5 anyagok koncentrációjában szokták megadni (mikrogramm/köbméter, s ezt általában egy bizonyos időszak átlagaként adják meg).

A Berkeley Earth kutatói mintákat vettek a Föld nagyvárosainak levegőjéből és kiszámolták, ennek folytonos belélegzése mennyi cigaretta elszívásával egyenlő hatású. Szerintük 22 mikrogramm/m3 szennyezettségű szmogban élni egyenlő egy darab cigaretta elszívásával. Innen már viszonylag könnyű volt kikalkulálni a különböző városok szennyezett levegőjének cigaretta-ekvivalensét.

Már létezik egy app is, ami méri a légszennyezettséget és megadja a cigarettában számolt napi megfelelőjét.

2015-ben annyira elharapózott a szmog Kína metropoliszaiban, hogy valóságos ködként szállt lakóikra. A legrosszabb eredményt Shenyang városa produkálta. 2015-ben itt 1400 mikrogramm/köbméter volt a szmog, ami egyenlő 63 cigarettának - és itt napi adagról beszélünk! Ilyen levegőt szívtak be a férfiak, a nők és a gyerekek is.

Új-Delhiben 547 mikrogramm/köbméterről beszélünk, ez napi 25 cigaretta. Aki itt lakik, az tulajdonképpen a passzív dohányos életét éli.

Európában és az Egyesült Államokban úgyszólván jóval alacsonyabb a napi cigiadag. Míg Kínában 2,4, az unióban 1,6, Amerikában 0,4 a nagyvárosok átlaga.

• Shenyang 63 cigaretta/nap
• Peking 25
• Új-Delhi 25
• Mexikóváros 6,5
• Párizs 6
• Los Angeles 4,3
• Tokió 4,1
• Kairó 3,5

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) szerint évente 3 millió ember korai halálát okozza a légszennyezettség, s több emberéletet követel, mint az AIDS, a malária, a cukorbetegség és a TBC.

Még nagyobb baj, hogy az emberiség 90(!) százaléka olyan helyeken él, ahol a levegő minősége nem felel meg a WHO által még nem ártalmasnak tartott szintnek. Ez évi 10 mikrogramm/m3 átlagnál nem nagyobb a szennyezettséget jelent, ezen túl már egészségre káros levegőről beszélünk.

(WEF)