A lakók dönthetik majd el, mire költsön a városvezetés

A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.

A képviseleti demokrácitól eltérően, ahol kinevezünk képviselőket, hogy képviseljék az érdekeinket, a közvetlen demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ez azt jelenti, hogy szavazhat az életét és környezetét érintő kérdésekben. A városok fejlesztése, a közpénzek elköltése is egyre inkább ilyen döntéshozatali mechanizmusoknak lesz tárgya. 1989-ben a brazíliai Porto Alegre lakói lehetőséget kaptak, hogy közvetlenül beleszólhassanak lakóhelyük jövőjének formálásába.

A részvételi „költségelés” vagy büdzséirányítás (budgeting) nem azt jelenti, hogy a polgárok beszállnak a projektek finanszírozásába, hanem hogy szavuk van abban, a város mire költi az adófizetők pénzét. A modellt 2700 önkormányzat vette át világszerte. De pont Porto Alegrében feneklett meg a módszer, s ottani hanyatlása most egy új tanulmány tárgya, amit a World Resources Institute ad ki, és az „Egy egyenlőbb város felé” címet viseli. Az egyenlőség a szolgáltatások egyenlőbb megoszlását jelenti. (Egyébként a davosi Világgazdasági Fórum antitézisének kitalált, a globalizáció kritikusait összeterelő World Social Forumot is Porto Alegrében rendezik meg évente.)

Behozta az árát a bécsi szemétrendőrség
A városlakók szava

1989-ben Porto Alegre vezetése azért döntött a polgárok nagyobb döntéshozatali bevonása mellett, hogy így segítse a város rohamos fejlődését, és biztosítsa, hogy a lakosság lehető legnagyobb hányada részesüljön a város kínálta szolgáltatásokból. A koncepció a szociáldemokrata elkötelezettségű Munkások Pártja vezetőinek fejében fogant meg.

A város polgárai gyűléseken fogalmazhatták meg igényeiket, és szólhattak bele a közpénzek elköltésébe. A mechanizmus hangot adott a szegényebb néprétegeknek. A módszerrel azt is sikerült megvalósítani, hogy a társadalom alsó osztályai nagyobb mértékben részesüljenek a város alapszolgáltatásaiból. 1997-re a következő eredményeket érték el:

  • A korábbi 75 százalékról 98 százalékra nőtt a szennyvíz- és ivóvízhálózatba bekötött háztartások aránya.
  • Az egészségügyi és oktatási irányú költések a város költségvetésében 13 százalékról 40 százalékra nőttek.
  • Az iskolák száma megnégyszereződött.
  • A szegénnegyedekben végzett útépítés a korábbi volumen ötszörösére nőtt.
  • A részvétel is nőtt: a városi költségvetésről szóló nyilvános értekezleteken 1990-ben még ezernél kevesebb ember vett részt, 1999-ben viszont már negyvenezer.
  • Nemcsak kisszámú lakónak kedvező, hanem nagyméretű projektek is létrejöttek a lakók döntései nyomán, ilyen volt például az az esőgyűjtő rendszer, ami megakadályozta a földcsuszamlásokat, és egy új szennyvíztisztító üzem felépítése.
Összeomlás

A 2000-es évekre azonban elvesztette lendületét a módszer. Miért? Mert új pénzek váltak hozzáférhetővé szövetségi szinten, s ez a támogatás már nem követelte meg a többség – és főleg a szegények – szavát.

Kép: Pixabay

A Munkáspárt négyszer nyert a választáson, aztán hatalomra került az ellenzéke, mely csökkentette annak a pénznek a mennyiségét, ami felett a városlakók közgyűlései rendelkezhetnek. A jobbközéphez tartozó Brazil Szociáldemokrata Párt 2016-ban vette át az irányítást, és 2017-ben két évre felfüggesztette a közvetlen demokráciát költségvetési ügyekben, mondván ilyesmire nincs pénz, és egyébként is reformra van szükség.

Döbbenetes módszerekkel készülnek az éghajlatváltozásra
A tengerszint-emelkedés miatt a vízen lebegő városok, mesterséges szuperfák, amelyek elnyelik a szmogot, és hűsítik a településeket, újragondolt gyártelepek, mindez csak néhány példa, hogyan készülnek a városok az éghajlatváltozásra.
Így ért véget a nyílt kormányzás zászlóvivőjének számító kísérlet. Társadalomtudósok most azt elemzik, milyen tényezők játszottak be a rendszer szétesésébe. Alapvetően három okot látnak:
  • Politikai elkötelezettség: olyan jogi garanciákat kell beépíteni a rendszerbe, amik garantálják, hogy a megszavazott programok valóban el is indulnak. Több ezer projekt vár még megvalósításra, amit a '90-es és 2000-es években fogadtak el.
  • Pénzügyi erőforrások: kétféle finanszírozás kell, az egyik a szétosztható pénz, a másik a lakossági közgyűlések népszerűsítésére fordítandó kampánypénz. Promóció nélkül a polgárok nem fogják tudni, milyen döntéshozatali erő van a kezükben.
  • Nagy létszámot elősegítő helyszín: olyan színház- vagy gyűlésteremben kell megrendezni a találkozókat, ahol nagy számban jelenhetnek meg emberek, s a lakosság számos szegmense is könnyen meg tudja közelíteni a helyszínt.
(World Resorces Institute, WEF)

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről

Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről 

Németország bekeményíthet Putyinnal szemben.
Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt

Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt 

Volna mit tanulnunk a lengyelektől.
Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója

Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója 

Egy szomorú pillanata a magyar gazdaságtörténelemnek.
Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire

Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire 

A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.
Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett

Dupla annyi különadót fizetett a Lidl az államnak, mint amennyi nyeresége lett 

Mohó volt az állam, ami elég gyakori probléma manapság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo