Bár egy rövidebb lejtmenet után igen biztatóan indult 2024, nyárra valamelyest megtört a lendület a lakáspiacon.

Megtelt az agglomeráció, egyre tolódnak ki a határok.

Továbbra is kiemelkedő a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete.

A fővárosban és a szomszédságában immár fordulatra érett a lakáspiac.

Magyarországon fél százalékkal csökkent az állandó lakosok száma tavalyhoz képest, mégis voltak olyan települések, ahol a népességszám és a lakásárak kéz a kézben növekedtek.

Az olcsóbb lakások vonzzák az odaköltözőket, az ő fokozott érdeklődésük viszont húzza fel az ingatlanárakat.

A főváros lakossága 13 ezer fővel továbbcsökkent 1,63 millióra.

A távmunka rohamos terjedése és az olcsóbb megélhetés, valamint az alacsonyabb fenntartási költségek nagyon kedvelté tették a városkörnyéki ingatlanokat.

Tavaly folytatódott a főváros körzetének „fánkosodása”.

Az elmúlt években a pandémia hatására jelentősen megnőtt a családi házak iránti kereslet. Az Otthon Centrum agglomerációs piacot elemző összesítése szerint egy év alatt minden járásában kétszámjegyű árszintemelkedés után, további 30-40 százalékkal nőttek az árak.

Az agglomeráció legolcsóbb és legdrágább utcái között 2020-ban több mint 16-szoros árkülönbség volt. A top 10-ben a budaörsi lakóingatlanok vannak fölényben, de Dunakeszi, Szentendre és Biatorbágy egy-egy utcája is felkerült a listára.

Pest megye lakosságának 40 százaléka ingázott az otthona és munkahelye között az Eurostat felmérése szerint 2020-ban. Ezt az arányt két folyamat befolyásolta ellentétes előjellel: az agglomerációba költözők növekvő, valamint a home office terjedése miatt napi szinten ingázók csökkenő száma.

Új megállókat, gyorsabb közlekedést, csökkenő gépjármű forgalmat és környezeti terhelést ígér a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS). Az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy a HÉV- és elővárosi vasútvonalak hosszú távú fejlesztése milyen változásokat indíthat el a főváros agglomerációjában és a környező településeken.

Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is megírtuk, hogy a fővárosból kiköltözni vágyók, vagy az ott munkát szerzett nem budapestiek a nyugati, az északnyugati, az északpesti és a délpesti körzetekben találkoznak a legmagasabb lakásárakkal, a drágulás is itt a leggyorsabb. Most a Takarék Index is megerősítette ezt, s közvetve azt az állításunkat is, hogy az átlagos forrásokkal rendelkező családosok leginkább a Budapesttől keletre és délkeletre lévő településeken tudnak megfelelő méretű és állapotú ingatlant vásárolni vagy építeni. Vagyis ezek lehetnek az árháború győztesei.

A járványhelyzet ellenére az egyelőre érezhetően nem csökkenő fővárosi ingatlanárak továbbra is sokakat indíthatnak arra, hogy inkább az agglomeráció olcsóbb településein keressenek maguknak otthont. Az érdeklődők között egy új csoport is feltűnt: a belvárosban élő fehérgallérosok, akik számára az ingázás a home office miatt talán már nem is annyira lenne fájdalmas. De vajon anyagilag megéri kiköltözni? Egy XIII. kerületben dolgozó irodista példáján keresztül az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy vajon az autós ingázás pluszköltségeivel együtt mennyi idő alatt hozzák be az agglomerációs ingatlanárak a XIII. kerületi árszínvonalat.

Az elmúlt évek óriási, a fővárost és a megyeszékhelyeket különösen érintő ingatlanár-emelkedése százezreket vonzott a nagyvárosok agglomerációjába, így az érintett kistelepülések látványos fejlődésen mentek keresztül. Egyre kevesebb azonban a beépíthető terület ezeken a településeken és a szabályozás is korlátozza ezek növelését, a kormány által a napokban benyújtott szigorítás pedig tovább szűkítené a bővítés lehetőségét.

Akár nyolcszor drágábban is értékesíthető egy budapesti telek egy kisvárosban lévőhöz viszonyítva - derül ki az Otthon Centrum legújabb telekpiaci elemzéséből. Míg a fővárosban átlagosan 20 és 40 ezer forint között alakult tavaly egy telek átlagos négyzetméterára addig egy kisvárosban 5 ezer forint alatti fajlagos áron kínálták a telkeket.

Miközben a vevők az ésszerűen tervezett, használható méretű szobákkal kialakított, egyszintes, jó állapotú házakat keresik leginkább a budapesti és az agglomerációs ingatlanpiacon, addig az eladók valami egészen mást próbálnak értékesíteni, ráadásul rendkívül magas árakon.

Módosult a Budapestet elkerülő autópálya még hiányzó szakaszának tervezett nyomvonala: a Megyeri híd budai hídfőjétől a 10-es út közelében Esztergom felé venné az irányt, majd Kesztölcnél fordulna dél felé, hogy Bicske környékén elérje az M1-est. Mindez települések sorát vonná be az agglomerációs vérkeringésbe – ez pedig felértékelheti az ott lévő ingatlanokat.

Megduplázódott az ingatlan-adásvételek száma a fővárosi agglomeráció településein a 2013 és 2017 között eltelt időszakban – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből. A népszerűség oka első sorban megfizethetőségében keresendő, hiszen míg a tavalyi évben a fővárosban 300 és 700 ezer forint közt mozogtak a négyzetméterárak addig az agglomeráció településein 250 - 330 ezer forintot kértek egy ingatlan négyzetméteréért. 

A fővárosi agglomeráció árversenyét a „Keszik” vezetik, Pesten Dunakeszi, Budán pedig a Budakeszi járás magasan a legdrágább. A budai oldalon azonban teljesen más szempontok játszanak szerepet a népszerűségben, mint a pestin, sokkal nagyobb a jelentősége az érintetlen természeti környezetnek, a sajátos miliőnek és nem utolsósorban a presztízsnek. Van még olyan budai település, ahol mindez megtalálható, sőt még a jó közlekedésről sem kell lemondani!

A három szomszédos település: Dunakeszi, Göd és Fót vezeti a pesti agglomeráció árversenyét. A remek közlekedés, a szolgáltatások minősége és nem utolsó sorban a sok újépítésű ingatlan teszi kifejezetten vonzóvá a környéket.

Budapest vonzáskörzetében és a nyugati országrészben virágzik legjobban az ingatlanpiac, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint azonban néhány éven belül fokozatosan lassulhat a piac bővülése.

A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.

A növekvő budapesti árak miatt egyre kelendőbbek az ingatlanok az agglomerációban, Budaörs az egyik legnépszerűbb település, tavaly itt közel 100 ezer forinttal haladták meg a négyzetméterárak a megyei átlagot.

Hol érdemes keresgélni azoknak a kisgyerekes családoknak, akik kertes házra vágynak Budapesten vagy Pest megyében? Egészségügyi, oktatási ellátás, utazás és ingatlanárak alapján az agglomerációban Nagykovácsi, Diósd, Budajenő, Dunaharaszti és Telki a nyerő. A fővárosban a XI., XIV. és a XVI. kerület bizonyul ideálisnak az Otthon Centrum elemzése alapján.

Társasházi lakást és a családi házat keres az érdeklődők közel 90%-a. A szobák számát illetőn egyenlő arányban megosztva, a vásárlók 60%-a 2-, illetve 3 szobás ingatlant vesz. 40%-uk a fővárosban, 23%-uk Pest megyében válik vevővé és a döntő többség (80%) 30 millió forint alatti értéket szán lakóingatlanra. Külföldiek továbbra sincsenek a piacon, 98 százalékban magyarok a vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban a szerb állampolgárok vannak – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.