A nagyvárosok környéke az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan a lakáskeresők fókuszában állt. A városból való kiköltözés melletti érvek között kiemelt helyen szerepelt a kellemes, kertvárosi, „zöld” lakókörnyezet, a tágasabb és jobb lakás iránti igény, valamint az olcsóbb megélhetés és az alacsonyabb fenntartási költségek. Az elmúlt tíz évben a fővárosi lakóingatlanok árnövekedése, az olcsó hitelek, valamint a családok által igénybe vehető támogatások tették lehetővé a fővárosi panel vagy tégla társasházi lakásból az agglomerációs településekre, családi házba költözést. A pandémia hatására egyre inkább elterjedő távmunka pedig még vonzóbbá tette az agglomerációs településeket. Csakhogy az elmúlt fél év fordulatot hozott az agglomerációs lakáspiacon is: a gazdasági krízis, az emelkedő rezsiköltségek miatt lassul a piac.
Az Otthon Centrum értékesítési statisztikái alapján legnagyobb számban a használt családi házak keltek el az agglomerációs településeken. A teljes fővárosi agglomerációt tekintve négyszer annyi ház talált új tulajdonosra, mint társasházi lakás – összegezte a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, 2022-ben a legdrágább az agglomeráció északnyugati és nyugati szektora volt, ahol majdnem 690 ezer Ft/m2 a használt családi házak fajlagos négyzetméterára. Ebben a szektorban mérte az Otthon Centrum a legnagyobb árnövekedést is 2021-hez képest: az északnyugati szektorban 51 százalékkal, a nyugati szektorban pedig 38 százalékkal nőtt a fajlagos átlagár a megkötött szerződések alapján.
