Minden idők leggyengébb termését takaríthatták be az idén a hazai almaültetvények tulajdonosai. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett hazánkban. Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele. A betakarított mennyiségből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka.  A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.

A kifejezetten gyenge termés mögött több tényező is áll. A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a gyenge virágrügyfejlődéshez. A legnagyobb károkat azonban kétségkívül az április elején és május 10-én érkezett fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80-90 százalékát érintették nagyon súlyosan, míg a május 10-ei fagyok az ország észak-keleti részében okoztak jelentős károkat. Ez utóbbi azért jelentett különösen nagy veszteséget, mert Magyarország észak-keleti részében található az almaültetvényeink háromnegyede. A késő tavaszi fagyokat követően sem alakult jól az időjárás: szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb csapadékokat hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre. Majd júniusban gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek az erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Mindez elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon további mennyiségi és minőségi kiesést okozott.