A budai agglomeráció, főleg annak északnyugati része, a pesti oldalhoz képest más fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Az infrastruktúra, kiváltképp a közlekedés lassabban fejlődik, a szolgáltatások mennyisége sem veszi fel a versenyt észak-pesti társaival. Sokkal inkább megmaradt a falusias hangulat, a korábban jellemző sváb vagy – például Szentendre környékén a – szláv kulturális és építészeti jellemzők. A budai borvidéken ma is jelentős a termelés, a hagyományai egészen az Árpád-korig nyúlnak vissza.
A fővárosi lakosság agglomerációba költözésének hátterében sok esetben nemcsak az alacsonyabb ingatlanárak állnak, hanem egy új életforma iránti vágy is. A két legdrágább településről, Remeteszőlősről és Telkiből sem különösebben egyszerű a közlekedés, hiszen nincs vasút, sem autópálya, az M0-ás körgyűrű nyugati szakaszának tervei pedig egyelőre csak a tervezőasztalon léteznek. Szolgáltatásokban, szociális és oktatási intézményekben sem dúskál a környék. Remeteszőlős 505 ezer forintos és Telki 475 ezer forintos átlagos négyzetméteráraival mégis megelőzi a főváros 14 (!) kerületét is.
Megfigyelhető, hogy sok, az agglomerációba kiköltöző fővárosi a korábbi lakhelyéhez közeli települést választ, mert azt jobban ismeri, így nem nehéz megszokni az új környezetet. A pesti oldal legdrágább települése, Dunakeszi például különösen népszerű a korábban Újpesten, Rákospalotán élők között. A budai oldalon sincs ez másképp: Telki, Budakeszi a II. vagy XII. kerületieknek lehet különösen vonzó. Nekik pedig nem idegen a nehézkesebb tömegközlekedés vagy a nagyobb üzletek hiánya. A két, már említett budai kerület presztízse egyértelműen nagyon magas, amely az átlagárain is meglátszik: a budapesti rangsorban a 3. és 4. helyet foglalják el. Az itt élők pedig nem szeretnének alacsonyabb megítélésű helyre költözni, így a tradicionálisan rangos nyugati agglomerációs településeket választják.
„Nem kell csüggedni azoknak, akik a Budai-hegyek ölelését szeretnék érezni, de számukra Telki vagy Budakeszi túl drága; van még olyan település, ahol megfizethetőek az árak. Biatorbágy nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, 374 ezer forintos átlagos négyzetméterárával pedig jó alternatívája lehet akár bármelyik külső pesti kerületnek – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – A közlekedés sokkal jobb, hiszen az M1 és M0 autópálya is közel van, sok az elérhető szolgáltatás. Tavaly pedig több mint 400 építési engedélyt adtak ki, vagyis éveken belül több száz új építésű lakóingatlan válik elérhetővé. Érdemes lehet addig lépni, mert ez az árakat később nagyon megemelheti” – javasolja az OTP Ingatlanpont szakértője.
