A Nemzeti Felújítási Alap mind a középületek, mind a lakások felújítását finanszírozná EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé.
Hazánk 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. Bár a karbonforintok már 2012 végétől gurulnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni.
Az Intézet álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek
Uniós közbeszerzés szén-dioxid kereskedelmi rendszerre
Az Európai Bizottság 24 tagállammal közös közbeszerzési eljárás keretében választja ki az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (European Union Emissions Trading Scheme - EU ETS) allokációs és aukciós platformot. A tervek szerint a kiválasztott rendszerben 600 millió kibocsátási egység elosztás tervezik,
amelyeknek darabonkénti értéke akár 20 euró is lehet, így az elkövetkező négy évben a közös platform forgalma elérheti a 12 milliárd eurót. Jelentős változásokat hoz a világ legnagyobb szén-dioxid piacaként működő európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer életébe a kereskedés harmadik fázisának bevezetése. A módosítások aktuális lépéseként az Európai Bizottság 24 tagország együttműködésével - az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország nem vesz részt a folyamatban - egy közbeszerzési eljárás keretében fogja kiválasztani azt a közös aukciós platformot, amelyen az európai kibocsátási egységek allokálása zajlik majd.
energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez, túl azon, hogy csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. A javaslat alapján a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének majd ötödét környezetbarát buszok vásárlására fordíthatnánk, a többit pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó eszköz, az ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására.
A Nemzeti Felújítási Alap feladata lenne, hogy összefogja az épület-felújításokra fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze azok vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában történő kihelyezését, mind a lakóépületek, mind a középületek tekintetében. A Nemzeti Felújítási Alap évi majd 14 milliárd forintnyi karbonforint mellé további évi több mint 40 milliárd forintnyi EU-s támogatást és magántőkét vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba. Az Alap feladata lenne a támogatott építkezések műszaki színvonalának biztosítása is, szigorú követelményekkel, minősített kivitelezőkkel és alapos audittal.
Zöldáram – Kinek kell és mennyiért?
A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonul majd be a történelembe, míg a 21 század globális környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások használatának bővítése lehet a válasz.
A villamos energia ellátásban a minimális szén-dioxid kibocsátással járó, fenntartható forrásból származó zöldáram lehetne a megoldás a környezetvédelmi problémákra. Magyarországon azonban egyelőre még gyermekcipőben jár ez a kezdeményezés. Mind Magyarországon, mind Európában több szolgáltató portfoliójában is elérhető a zöldáram-konstrukció, ugyanakkor a fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy az általuk zöldáramként vásárolt villamos energia sokszor egyáltalán nem „zöld" forrásból származik, hazánkban pedig a 2007-ben létrehozott KÁT (kötelező átvételi mérlegkör) kivételével nem létezik olyan állami ösztönző, ami segíthetné a megújuló energiaforrások elterjedését. Közben a világban zajlik a fenntartható energiaforrások forradalma: jelentősen nőtt a globális energiamixben - és ezen belül az Európai Unió tagállamaiban a megújuló energiaforrások, illetve a zöldáram aránya (Németországban a 20 százalékot is átlépte.
Ennek ellenére az unió korábbi célkitűzései túlzottnak bizonyultak, egyetlen megújuló energiafajtánál sem sikerült elérni a 2010-re kitűzött célokat. A piacon az elmúlt években végbement fejlődés ellenére a megújuló források hasznosításának növelésére még mindig az állami ösztönzők jelentik a legjobb megoldást, de milyen formában és milyen mértékben valósuljon meg ez a támogatás?" - hangzott el a kérdés az Energiainfo és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén Budapesten. A szakértők egyetértettek abban, hogy a már meglévő teljesítmény támogatására, illetve az új beruházások ösztönzésére a legjobb megoldás egy zöld tarifa bevezetése lenne.
