Sok héttel azután, hogy a Sandy ”szupervihar” végigsöpört New Yorkon, a pusztítás nyomai még mindig láthatók. A South Street Port-nál november végén is vészhelyzetben használt hordozható generátorok szolgáltatták az áramot, hangzavart okozva az egész környéken. A Wall Street számos intézménye ezekkel működött! A Manhattan nyelvének hegyén található South Ferry metrómegállót 14 láb (4,2 méter) víztömeg árasztotta el, ezért heteken át zárva maradt. Renoválása 600 millió dollárt fog felemészteni. A Brooklynba tartó R-train alagútját az East River alatt továbbra is zárva tartják. A Red Hook lakótelepen 8000 lakos él víz és áram nélkül.
A Sandy tetőpontján 8,2 millió fogyasztónál szűnt meg ideiglenesen az áramszolgáltatás. A vihar 100 ember halálát okozta országszerte és 32,8 milliárd dolláros kárt okozott. Ebből New Yorkban 19 milliárdos kiadással járt a vihar
Csak a New York-i metróban keletkezett károk kijavítása 5 milliárd dollárt igényel majd. De még így is kisebb a kár, mint amennyi a meteorológiai előrejelzés hiányában érte volna a rendszert – ugyanis a metrótársaság bezárta vonalai egyes szakaszait az áradástól tartva. Ezekről az állomásokról elszállították az elektronikus berendezéseket, bútorokat és más eszközöket.
Az ilyen és ehhez hasonló költségtételek elkerülése érdekében a gátak megépítése remek befektetésnek bizonyulhatna (lásd alant).
Lassú felkészülés
Szakértők szerint 520 mérföldet (836 kilométert) tesz ki a város zegzugos partvonalának hosszúsága. Michael Bloomberg meghosszabbítani készül a lápokat, hogy a tomboló időjárás következtében magasra csapó hullámok ne öntsék el az alacsonyan fekvő szigetet, Manhattant. A főpolgármester továbbá zöld háztetőket létesíttet az ÜHG-emisszió megkötésére és az esővíz befogására, valamint arra kötelezi a polgárokat az árvíz által veszélyeztetett területeken, hogy távolítsák el bojlereiket a pincéből.
E tervek azonban csekélyek a valós veszélyekhez képest: Manhattan metrórendszerét bármikor elöntheti a víz, a Wall Street pénzügyi intézeteinek tornyai rendszeresen a vízben tocsognak, és az áradásokkor többezer ember kényszerül elhagyni lakóépületét.
Ugyan utoljára száz éve támadta meg hurrikán New Yorkot -azóta pedig legfeljebb trópusi viharok-, a nyolcmilliós lélekszámú metropolisz nem engedheti meg, hogy ne vegye komolyan a szélsőségessé váló időjárási viszonyokat.
Rossz ómenek: a holnap Velencéje?
- Az emelkedő tengerszint, a melegedő tengerekből egyre több energiát nyerő és erősödő trópusi viharok nem fogják békén hagyni Manhattant, vélik tudósok. Az OECD 2007-ben Miami után a második legveszélyeztetettebb várossá tette New Yorkot, már ami a természeti katasztrófáknak kitett ingatlanértéket illeti. 2080-ra nagy valószínűséggel 10 centiméterrel nő az óceán magassága, amely a város lakosságának 34 %-át teszi árvíz által veszélyeztetett lakossá. Jelenleg ez az arány 11 %.
- New Orleans-szal ellentétben New York City a tengerszint felett helyezkedik el, mégis New Orleans után a második legnagyobb város a tengerszint felett mindössze 0,1 és10 centiméter felett élők számának tekintetében. E lakók létszáma megközelíti a 200 ezret, állítja a Climate Central.
- Öt éve egy hirtelen jött nyári zivatar két óra leforgása alatt 8,75 centiméternyi esővizet ömlesztett a városra. A metróhálózat órákra megbénult, 2,5 millió utas nem tudta elérni célállomását. Az ilyen gikszerek megismétlődésére számítani kell.
- Egy 2009-ben nyilvánosságra hozott vizsgálat eredményeként a földalatti tömegközlekedés védelmére 34 millió dollárt fordítottak. Ez azonban aligha elég. Egy alapos hurrikán esetében Harlem és az East Rivers állomásai hónapokig állnának a vízben. A közlekedés megbénulása miatt lelassuló gazdaságnak ez 55 millió dollárnyi kárt okozna.
- Az Irén hurrikán 2011-ben 370 000 ember kilakoltatásához vezetett. Mire elérte a várost, Irén trópusi viharrá csendesedett és kevesebb pusztítást okozott, mint várták.
- Nemcsak Manhattan van veszélyben. Árvíznek erősen kitett terület Brooklyn Sunset Parkja és Bronx déli része, ahol számos (vegy)ipari és szemétfeldolgozó létesítmény helyezkedik el az óceán partján. Ha épületeik tartalmát kimossa a víz az utcákra, a szennyezés az ivóvízhálózatot is sújthatja. A csapokból mérgező víz folyna.
A londoni gát (fotó: SXC)
A városatyák nem tartják kivitelezhetőnek az ingatlanfejlesztés (engedélyezésének) drasztikus visszafogását. A következő húsz évben ugyanis várhatóan egymillió fővel bővül a város lakossága.A Storm Surge Research Group 2004-es vizsgálata azt javasolta, nyitható-csukható gátakat építsenek (hasonlóakat, amelyek Londonban szabályozzák a Temze folyását és a dagály hatásának mérséklését, valamint Rotterdamot is védik). Ezeket a következő pontokon kellene létrehozni:
-az East Rivernél a Bronx és Queens közötti Throgs Neck hídnál
-Staten Island és a Brooklyn között, a Verrazano-Narrows hídnál
-az Arthur Killnél, ami –a Manhattannel szemben lévő, az óceánhoz közelebbi- Staten Island és New Jersey között található.
A fejlesztés legalább 10 milliárd dollárba kerülne! Csak az Arthur Kill-gátra 1,5 milliárdot kellene fordítani. Ennek hossza 518 méter lenne a Financial Times szerint. A holland szakértőt megszólaltató Financial Timesban 15-22 milliárdos összeg látott napvilágot.
A város nagy részét villamosenergiával ellátó Consolidated Edison vízálló kapcsolóberendezéseket kíván telepíteni és hordozható transzformátorokat beszerezni. A fejlesztés legalább 250 millió dollárt emésztene fel! Egyelőre csak 24 millió dollár értékben sikerült eszközölni a korszerűsítéseket. Azt is állami pénzből.
A Brooklyn Bridge Parknál egy gát és egy kövekből álló, nagy kiterjedésű bucka elvenné a viharban szaladó hullámok erejét.
A vízelszívó aszfaltok, gödrök és parkok talaja pedig a város belterületein csökkentenék az áradást.
