Tízből nyolc város levegője veszélyes

Ugrásszerűen nő a városok légszennyezettségi szintje, de a lakott területeken sokszor még a talajvíz is olyan szennyezett, hogy még az érintése is veszélyes.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Kép:sxc

Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének (WHO) jelentése szerint a fejlődő országokban 100 000-nél több lakossal bíró városokban növekszik igazán rémisztő sebességgel a légszennyezettség. E városok területének 98 %-a olyan levegőminőséget kínál, amit embernek nem szabadna belélegeznie. A tüdőnk számára leginkább ártalmas szennyező anyagok a 2,5 mikron átmérőjű, vagy annál kisebb részecskék, amik elsősorban a korommal, füsttel, és porral szállnak a levegőben, s könnyen lerakódnak a légutakban és a tüdőnkben, asztmát és légúti megbetegedéseket okozva. (A földi paradicsomként számon tartott ázsiai szigetvilágban is alig lehet élni a légszennyezéstől.)

Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.
Mivel a szegényebb családok nagy része világszerte a kunyhóiban tüzet rak, a korom az egyik leghalálosabb veszély az egészségükre és élettartamukra nézve. (Ez Magyarországon is óriási probléma!)

Ahol több mint 35,5 mikrogramnyi (µg) PM 2,5 részecskék vannak a levegőben köbméterenként, ott már súlyos egészségügyi problémák okoz a levegő belélegzése. Legalábbis így szól az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) mércéje. A WHO ennél háromszor alacsonyabb szintnél állapította meg az egészségre ártalmas szintet. A legártalmasabb levegőjű városok ennek tizenegy és hússzorosával haladják meg a veszélyes szintet.

A kaotikus városfejlesztés lesz a vesztük

Az ENSZ-hez tartozó UN-Habitat elemzése szerint a fejlődő országokban gyorsul az urbanizáció, egyre nagyobb néprétegek vándorolnak a metropoliszokba megélhetést keresve, miután felhagynak a klímaváltozás miatt ellehetlenülő vidéki kistermelői léttel. A városok növekedése egyre kezelhetetlenebb, s a szegénynegyedek növekedése a természeti katasztrófák veszélyeinek is kiteszi a lakóit. A Haiti földrengés során is azért lett annyi áldozat 2010-ben, mert a szegénység miatt évek, sőt évtizedek óta tartó erdőirtás miatt nem maradt természetes növényi takaró a dombos vidékeken, s ennek hiányában nem volt semmi, ami megakadályozza a földrengésnél a terjedelmes földcsuszamlásokat, melyek egész városnegyedeket temettek maguk alá.

Csak 2000 óta 50 %-kal nőtt a városok és elővárosok lakossága, s ma már az emberiség 55 %-a, vagyis a 7,3 milliárd emberből mintegy 3,65 milliárd ember városokban él. A prognózisok szerint 2050-re 70 %-re nő a városlakók aránya a Földön. Egyes afrikai városokban például az önkormányzatok egy lakosra jutó költségvetése mindössze 6 dollár. Ilyen körülmények között a szakszerű közműhálózat-fejlesztés és várostervezés is csak hiú remény. Ha árvíz vagy földrengés pusztítja el az összetákolt kunyhók millióiból álló szegénynegyedeket, a halálesetek száma jóval nagyobb, mint egy gondosabb tervezett, építészeti szabályokat betartó városnegyednél.

Helyezés, város, ország, mikrogramm/m3, Forrás: WHO, Business Insider
  • 1. Zabol, Irán 217 µg/m3 (20-szorosa a WHO által megengedett szintnek)
  • 2. Gwalior, India 176 µg/m3
  • 3. Allahabad, India 170 µg/m3
  • 4. Rijád, Szaúd-Arábia - 156 µg/m3
  • 5. Al Jubail, Szaúd-Arábia 152 µg/m3
  • 6. Patna, India 149 µg/m3
  • 7. Raipur, India 144 µg/m3
  • 8. Bamenda, Cameroon - 132 µg/m3
  • 9. Baoding, Kína 128 µg/m3 (megosztott helyezés)
  • 9. Xingtai, Kína 128 µg/m3 (megosztott helyezés)
  • 11. Delhi, India 122 µg/m3 12. Ludhiana, India 122 µg/m3
  • 12. Sicsiacsuang (Shijiazhuang) Kína 121 µg/m3 (megosztott helyezés)
  • 12. Dammam, Szaúd-Arábia 121 µg/m3 (megosztott helyezés)
  • 13. Kanpur, India 115 µg/m3 (11-szerese a WHO által megengedett szintnek)

Véleményvezér

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo