A kezdeményezést "research projectnek" nevezik, vagyis színtisztán elméleti, kutatói megmozdulásnak. Az Y Combinator fejesei olyan embert keresnek, akik "erős érdeklődéssel és merész ötletekkel" rendelkeznek és konyítanak az építészethez, az ökológiához, a gazdasághoz, a technológiához, a várostervezéshez és "ennél jóval többhöz".

A jelenlegi népesedési és elvándorlási trendek egyértelműen afelé mutatnak, hogy a népek egyre inkább metropoliszokba tendálnak. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO kivetítése szerint 2014-ben a világ népességének 54 %-a élt városokban -és azok elővárosaiban-, 2050-ra viszont már több mint 66 % lesz városlakó. (1960-ban ez az arány még csak 34 % volt.)

Világos, hogy csak az energiatakarékos, okosmérőkkel felszerelt és más technológiai értelemben is okos városok képesek minimalizálni az erőforrások használatát - így csökkenthető a környezetterhelés, a bioszféra értékeinek kizsákmányolása. (Hiszen egyre az évben egyre korábbi hónapra tolódik az a nap, amelytől kezdve ökológiai lábnyomunk túlterjeszkedik az elérhető ökológiai készleteket. E nap után nem egy bolygó erőforrásait éljük fel, hanem kettő vagy akár kettő és fél bolygónyi erőforrást használjuk fel 12 hónap alatt. Ez annyit tesz, hogy fajpusztulás és az ökoszisztémák károsítása révén egzisztálunk planétánkon.)

A városzöldítő ötletekkel az élet is élhetőbb lesz a városokban.

"Mi minden embernek akarunk építeni városokat - technológiai és nem technológiai embereknek egyaránt", fogalmazott Adora Cheung és Sam Altman. Nem takargatták, hogy a kísérlet szent grálja tulajdonképpen az, megtalálni annak módját, miként lehet árban "megengedhetővé" tenni a lakhatást.

Fontos újítás, hogy a két vállalkozó teljesen transzparens módon viszik: az eredményket, javaslatokat

Vannak szkeptikusok, akik a kezdeményezést a Szilícium-völgy megalomániájának újabb jeleként könyvelték el, mintha a technológia a megoldás lehetne mindenre.

A Google anyavállalata, az Alphabet is hasonló várostervezési projektre tett homályos célzásokat a sajtóban. Az amerikai Közlekedési Minisztériummal együttműködésben 50 millió dolláros versenyt indított Smart Cities néven. Ezen azonban a városok nevezhettek be megvalósításra váró okos megoldásokkal, melyek a közlekedést forradalmasítanák. (A versenyt az Ohio-állambeli Columbus nyerte.)

Forrás: Business Insider