Zamatos, de kevés

A magyar mezőgazdasági területek egyelőre jelentéktelen része tért át az ökológiai gazdálkodásra, a leggyakoribb magyarázat szerint a gyenge állami szerepvállalás és a bonyolult, munkaigényes termelési kötöttségek miatt. Vásárló még lenne, hiszen a tudatos életvitelt szem előtt tartó, a drágább, de vegyszermentes élelmiszerre költeni hajlandó középosztály egyre több tagja vásárol biotermékeket. Tehát az állami szerepvállalás mind a korábban még működő pályázatok újraindításában, mind a tudatformálás területén erősítené a magyar biotermékpiac szereplőit.

Egyre több élelmiszer-nagyáruház állít fel külön polcrendszert a bioélelmiszereknek, a fővárosban és vidéken mind több biobolt nyílik, mégsem mondhatjuk, hogy Magyarországon virágzik a vegyszer- és egyéb mesterséges beavatkozástól mentes élelmiszerek vásárlása. A megművelhető magyar földterület nagyjából 2 százalékán, 122 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, de a bővülés a 2004-es csúcsév (133 ezer hektár) után megfordult, és azóta is stagnál a magyar bioszektor teljesítménye.

Pályázat híján

Az ezredforduló után a biogazdálkodás elterjedését céljául kitűző és az ellenőrzést végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t is alapító Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor a visszaesést egyértelműen a 2004-2006-os időszakban még évi 40-44 milliárd forintnyi támogatással működő agrár-környezetgazdálkodási (AKG) célprogramok kifutásával magyarázza, amin belül az ökogazdálkodási célprogram kapta a legkevesebb igényelhető keretet. (Természetesen a gazdák ez után is igényelhettek a termeléshez támogatást, ám nem kifejezetten ökogazdálkodási célokra.)

A biogazdálkodásra való átállás kétéves időtartama alatt Czeller szerint óriási kockázattal kell szembenézniük a gazdáknak, hiszen már nem használhatják a korábban hatásos vegyszereket a károkozók ellen, viszont termékeik még nem minősülnek "igazi" biónak, így annak árában sem tudják az akár komoly mértékű termésveszteségeiket kompenzálni.

- A korábbi pályázat éppen az átállást volt hivatott kiemelten támogatni - vélekedik Czeller, aki szerint kevés gazda tudja megfinanszírozni ezeket a veszteségeket, így sokan abbahagyták, és visszatértek a "hagyományos" - szakzsargonban: konvencionális - mezőgazdasághoz.

A biotermelés volumene és a biotermékek felvevőpiaca azért is elenyésző Magyarországon, mert hiányzik az állami szerepvállalás mind a marketing - vagyis a tudatformálás -, mind a termelők támogatása területén. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 2004-ben meghirdetett agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramok között ugyan szerepelt az ökológiai gazdálkodás támogatása, azonban az ezt követő években átálló gazdaságoknak már nem volt lehetőségük erre pályázni.

- Ráadásul az ökológiai gazdálkodásnál nagyobb összegekkel támogatták az úgynevezett integrált gazdálkodási formát, így volt olyan gazda is, aki inkább felhagyott a biotermeléssel, hogy a magasabb támogatás reményében erre a bio- és konvencionális gazdálkodás közötti köztes megoldásra térjen át - magyarázza az alacsony számokat Kovács Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője, aki szerint jövőre újra lehet majd pályázni az ökológiai gazdálkodás támogatására, így minden bizonnyal ismét nőhet a termelők száma és az ellenőrzött terület mérete Magyarországon.

Módosított gének nélkül

A termelés és a termőterületek méretének stagnálását a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke is csak ideiglenesnek tartja, hiszen "a magyar mezőgazdaság kifejezetten jó helyzetben van ezen a piacon". Ennek oka egyrészt a magyar agrártermékek hagyományosan jó híre a biotermékek legnagyobb felvevőpiacain - Németország, Ausztria, Svájc -, másrészt az a tény, hogy Magyarország nem vág bele a génmódosított élelmiszerek (GMO) termelésébe.

- A Gráf miniszter úr által szóban többször megerősített tény tovább növelheti a magyar ökotermékek iránti keresletet, hiszen az elmúlt években konkurenciává vált Kazahsztán, Kína vagy Argentína támogatja a GMO-t, ami természetesen azzal jár, hogy az ökogazdálkodással érintett területek óhatatlanul is "megfertőződnek" génmódosított növényekkel - magyarázza Czeller Gábor. A bioélelmiszereket kereső fogyasztók és az ökogazdálkodást ellenőrző szervezetek természetesen ezt nem veszik jó néven, így ezek a szállítók óhatatlanul versenyhátrányba kerülnek.

A teljes cikk a Piac és Profit októberi számában olvasható.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo