Egyre több élelmiszer-nagyáruház állít fel külön polcrendszert a bioélelmiszereknek, a fővárosban és vidéken mind több biobolt nyílik, mégsem mondhatjuk, hogy Magyarországon virágzik a vegyszer- és egyéb mesterséges beavatkozástól mentes élelmiszerek vásárlása. A megművelhető magyar földterület nagyjából 2 százalékán, 122 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, de a bővülés a 2004-es csúcsév (133 ezer hektár) után megfordult, és azóta is stagnál a magyar bioszektor teljesítménye.
Pályázat híján
Az ezredforduló után a biogazdálkodás elterjedését céljául kitűző és az ellenőrzést végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-t is alapító Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor a visszaesést egyértelműen a 2004-2006-os időszakban még évi 40-44 milliárd forintnyi támogatással működő agrár-környezetgazdálkodási (AKG) célprogramok kifutásával magyarázza, amin belül az ökogazdálkodási célprogram kapta a legkevesebb igényelhető keretet. (Természetesen a gazdák ez után is igényelhettek a termeléshez támogatást, ám nem kifejezetten ökogazdálkodási célokra.)
A biogazdálkodásra való átállás kétéves időtartama alatt Czeller szerint óriási kockázattal kell szembenézniük a gazdáknak, hiszen már nem használhatják a korábban hatásos vegyszereket a károkozók ellen, viszont termékeik még nem minősülnek "igazi" biónak, így annak árában sem tudják az akár komoly mértékű termésveszteségeiket kompenzálni.
- A korábbi pályázat éppen az átállást volt hivatott kiemelten támogatni - vélekedik Czeller, aki szerint kevés gazda tudja megfinanszírozni ezeket a veszteségeket, így sokan abbahagyták, és visszatértek a "hagyományos" - szakzsargonban: konvencionális - mezőgazdasághoz.
A biotermelés volumene és a biotermékek felvevőpiaca azért is elenyésző Magyarországon, mert hiányzik az állami szerepvállalás mind a marketing - vagyis a tudatformálás -, mind a termelők támogatása területén. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 2004-ben meghirdetett agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramok között ugyan szerepelt az ökológiai gazdálkodás támogatása, azonban az ezt követő években átálló gazdaságoknak már nem volt lehetőségük erre pályázni.
- Ráadásul az ökológiai gazdálkodásnál nagyobb összegekkel támogatták az úgynevezett integrált gazdálkodási formát, így volt olyan gazda is, aki inkább felhagyott a biotermeléssel, hogy a magasabb támogatás reményében erre a bio- és konvencionális gazdálkodás közötti köztes megoldásra térjen át - magyarázza az alacsony számokat Kovács Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője, aki szerint jövőre újra lehet majd pályázni az ökológiai gazdálkodás támogatására, így minden bizonnyal ismét nőhet a termelők száma és az ellenőrzött terület mérete Magyarországon.
Módosított gének nélkül
A termelés és a termőterületek méretének stagnálását a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke is csak ideiglenesnek tartja, hiszen "a magyar mezőgazdaság kifejezetten jó helyzetben van ezen a piacon". Ennek oka egyrészt a magyar agrártermékek hagyományosan jó híre a biotermékek legnagyobb felvevőpiacain - Németország, Ausztria, Svájc -, másrészt az a tény, hogy Magyarország nem vág bele a génmódosított élelmiszerek (GMO) termelésébe.
- A Gráf miniszter úr által szóban többször megerősített tény tovább növelheti a magyar ökotermékek iránti keresletet, hiszen az elmúlt években konkurenciává vált Kazahsztán, Kína vagy Argentína támogatja a GMO-t, ami természetesen azzal jár, hogy az ökogazdálkodással érintett területek óhatatlanul is "megfertőződnek" génmódosított növényekkel - magyarázza Czeller Gábor. A bioélelmiszereket kereső fogyasztók és az ökogazdálkodást ellenőrző szervezetek természetesen ezt nem veszik jó néven, így ezek a szállítók óhatatlanul versenyhátrányba kerülnek.
A teljes cikk a Piac és Profit októberi számában olvasható.
